1989. január 16. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

411

■

Összességében megállapítható, hogy a kitűzött cél, mely elsősorban a nyelv iránti érdeklődés felkeltése iövid idő alatt is sikeresnek mondható az óvodai nevelésben; a gyermekek anyanyelv iránti szeretete nőtt.(A szerb-horvát vegyes csoportból három év alatt 11 fő,a szlovák csoportból két év alatt 4 fő kezdte meg tanulmányait az adott nemzetiségi általános iskolában).

Igény mutatkozik a német nemzetiségi csoport szervezésére is az óvodai nevelésben. Itt jegyezzük meg, hogy a XX. kerületben működik német nyelvet oktató óvoda a Szitás u.

99. sz. alatt, ahol a nagycsoportban van német nyelvtani- tás, de a gyerekek jelenleg nem német nemzetiségűek és a pedagógusok között pedig nincs német anyanyelvű óvónő.

Elengedhetetlen feladat a német nemzetiségű óvoda megszervezése. Ehhez erőteljesebb propagandára van szükség; meg kell teremteni a személyi és tárgyi feltételeket. A XX. kerületben létre kell hozni az óvodát,-a XX. ker. Tanács ezzel egyetért.

m

2. Az általános iskolai oktatás helyzete

A fővárosban két nemzetiségi általános iskola működik szerb-horvát és szlovák, mindkét iskola tizenkét évfolyamos. Jelenlegi iskolaépületükbe 1952-ben ill. 1954-ben nyertek elhelyezést. Az épületen belül kollégiumi férő- helyek is vannak, elsősorban az általános iskolai tanulók elhelyezésére. Az iskolák tanulói létszámát, tanteremellátottságát a 2. és 3. sz. melléklet tartalmazza.

Az intézmények épületei, melyek eredetileg nem ilyen céllal épültek, az oktatás feltételeinek nem felelnek meg.

A tantermek eltérő méretűek, szertárak hiányában a szemléltető eszközök tárolása folyosói szekrényekben történik, a szaktantermi oktatás nem valósítható meg. Taneszközökkel való ellátottságuk megfelelő, ezek részben itt- 4 '

■MBXtar. . I