1989. január 16. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

410

r ~~ ~ ' . 17 " '

» «** &**■

i- 3 A Nemzetiségi Bizottság tevékenységében - az intézmények igazgatóin kívül - részt vesznek a nemzetiségi szövetségek, a görög és lengyel egyesületek képviselői is - és az utóbbi időben bekapcsolódott munkájába - kérésünkre - a bolgár iskola igazgatója is.

I. A nemzetiségi nevelés-oktatás helyzete a fővárosi közoktatási intézményekben

1. Óvodai nevelés helyzete

k A fővárosban önállóan nemzetiségi óvoda nem működik. A

főváros kezdeményezésével és a kerületi tanácsok együttműködésének eredményeként 1985 őszén szerb-horvát,

(VI. Munkácsy M.u.23.) 1986 őszén pedig szlovák (VIII.

Szigony u. 18.) anyanyelvű csoport alakult a VI. illetve

VIII. kerületben. Jelenleg 16 ill. 18 fő vesz részt a nemzetiségi óvodai nevelésben. A csoportok szervezésében komoly feladatot jelent a vegyes életkorú, eltérő nyelvtudású gyermekek foglakoztatása, annál is inkább, mert hiányoznak a megfelelő segédeszközök, így az optimális környezethez szükséges népművészeti tárgyak, babák, játékok - a nyelvtudás fejlesztéséhez pedig a hanganyagok, diafilmek, képeskönyvek. A tárgyi feltételek további javításával, a korszerűbb és kultúráltabb környezet biztosításával lehet és kell vonzóbbá tenni a nemzetiségi óvodai nevelést.

A tárgyi feltételek mellett nem kis gondot okoz az a tény, hogy az anyanyelvet beszélő - elsősorban szerb- horvát - óvónők vidékiek, (ott is végezték főiskolai tanulmányaikat). így elhelyezésüket csak pedagógus szállón tudjuk biztosítani. Jelenleg mindkét óvodában 2-2 óvónő foglalkozik a vegyes nemzetiségi csoportokkal.

©0 I

• [

___________________________________________