1989. január 16. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
409
1 i ján.Összességében Budapest népességének 0,8 %-a tartozik anyanyelv szerint a nemzetiségi lakossághoz, a nemzetiségi hovatartozás szerint pedig a főváros lakosságának 0,6 %-a nemzetiségi (Lásd l.sz. melléklet). 1982-ben a Magyarországon élő görögök státusza megváltozott, nem politikai emigránsok, így megindulhatott a nemzetiséggé válásuk. A Magyarországi Görögök Kulturális Egyesülete komolyan foglalkozik a görög nyelvoktatás fenntartásával, fejlesztésével . I IP |fflg®§jfey Az 1958-ban megalakult Lengyel Egyesület főleg budapesti ta- gokból áll, iskolát fenntartani nem tudnak, de a nemzeti kultúra fenntartásában jelentős szerepük van. A nyelvoktatás feladataiban az I. László Gimnázium lát el fontos feladatot, mivel a lengyel ajkúak többsége Kőbányán él. A fővárosban élő, egykori bolgár családok, valamint az itteni bolgár kolónia dolgozóinak (nagykövetség, kereskedelmi kirendeltség, stb.) gyermekei 11 osztályos bolgár nyelvű iskolában tanulnak. A nemzetiségek jelenléte a fővárosban területenként eltérő, nagyobb létszámú délszláv lakosságot találunk a III. és XXI. kerületben, a német nemzetiségűek elsősorban a XX. kerületben, a szlovákok pedig a XVI. és XVII. kerületben laknak. A fővárosban német, szerb-horvát és szlovák nemzetiségi oktatás folyik, a különböző alap- és középfokú nevelési és oktatási intézményekben. A művelődésügyi főosztály az 1977/78-as tanévtől kezdődően hozta létre a nemzetiségi nevelési és oktatási intézmények munkájának koordinálására a Nemzetiségi Bizottságot. A Nemzetiségi Bizottság segíti a nemzetiségi nevelési és oktatási intézmények tárgyi és személyi feltételeinek alakítását, a nemzetiségi kultúra ápolását, a nemzetiségi tudat fejlesztését, az anyaországgal való kapcsolat bővítését. 0-’ct- ....................................................................................... " —i n——^———- 2 -
