1988. július 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
163
i Ez a munka mindenképpen helyszíni tapasztalatszerzést, s vizsgálatokat igényel. A kijelölendő munkáltatókat ille' tőén eligazítást adhat a munkaügyi döntőbizottságok ügyfélforgalma, vagyis az esetek magas száma. /Bár meg kell f jegyezni; a viták felmerülésének hiánya, vagy kis száma nem minden esetben pozitív jelenség, e mögött olyan tényezők is meghúzódhatnak, mint bátortalanság a fegyelmi eszközök alkalmazásában, a dolgozók nem ismerik jogaikat, vagy megfélemlítették őket, stb./. Az évi 1-2 téma vizsgálat között kiemelkedő jelentőséget ^ képviseltek a kollektív szerződések törvényességének helyzetét és - legutóbb - a bérbruttósitás végrehajtáséV nak gyakorlatát feltáró vizsgálódásaink. A bizottsági ülés vitája alapján módositott jelentéseket megküldtük az érintett szerveknek. Ki kell emelni a bérbruttósitás- sal kapcsolatos anyagot, amelyet a Szakszervezetek Országos Tanácsa saját hasonló tárgyú jelentésének összeállításánál nagymértékben hasznosított. Ezzel kapcsolatban említjük meg azt a megállapítást, amely a munkaügyi viták számának 1989. év elején várható jelentős növekedésével számol. Éves szinten ugyanis személyre szólóan akkor derül ki, hogy a bérbruttósitás mennyire "sikerült", azaz a dolgozó jövedelme azonos maradt-e, változatlan teljesítmény mellett. Számolni kell továbbá az uj társasági törvény életbelépésének következményeivel is: az uj szervezeti - munkáltatói formák, a kialakulatlan foglalkoztatási viszonyok szintén a döntőbizottsági ügyek számának növekedését valószínűsítik. Ezek a tényezők a j munkajogi preventio szükségességét vetik fel, amelyben- a bizottság ilyen irányú tevékenysége mellett - a munkáltatók és a helyi szakszervezeti szervek felelőssége is nő /pl.: azzal, hogy a munkaügyi szakapparátus képzettségi szintjét emelni kell, ill. a dolgozókat a belső szabályzatok fontosabb rendelkezéseivel megismertetik./ . ff ' ' Éli , SS — 7 \+
