1988. július 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

164

\ ~ K '

IVv&tttKP * ' *’rt; *‘k*

i- 8 d./ Külön kell szólni a kerületi tanácsok mellett müködfl

döntőbizottSágokról, amelyek a magánmunkáltatóknál, va- ✓

lamint olyan vállalatoknál és intézményeknél felmerült munkaügyi vitákban - lényegében "közös" döntőbizottságként - járnak el, amelyeknél munkaügyi döntőbizottság nem alakítható, mert önálló szakszervezeti szerv nem működik. Az e körben felmerülő munkaügyi viták alanyai zömmel a szerződéses és átalánydíjas szolgáltatóipari, kereskedelmi- és vendéglátóipari üzletek, valamint az élelmiszer-kisipar, kisszövetkezetek, szakcsoportok és egyéb magánmunkáltatók alkalmazottai köaül kerülnek ki.

Emellett ezek a döntőbizottságok természetesen foglalkoznak az apparátusi dolgozók vitáival is.

Az utóbbi időben több helyről érkezett jelzés arra vonatkozóan, hogy ennek a feladatnak az ellátása - az ügyek számának növekedőbe miatt - egyre nagyobb terhet ró a döntőbizottságok elnöki tisztjeit, valamint a tagi funkciókat ellátó tanácsi dolgozóra. A XIX, kér. Tanács VB titkára konkrét formában is kérte a jogszabály módosításának kezdeményezését./Adatok hiányában a viták számának jelentős növekedését valószinüsitette aa illetékességi körbe tartozó személyek számának dinamikus felfutása a fővárosban kisiparos-magánkereskedő: 1980-ban 31 ezer,

1986-ban közel 54 ezer, illetve 1982. Óta mintegy 8 ezer szakcsoport, gazdasági munkaközösség alakult, ahol csupán a főfoglalkozású tagok száma is közel 30 ezer főt tesz ki./

Mindezek alapján határozta el a munkajogi bizottság 1988.

I áprilisi ülésén, hogy felméri /és a junius 15-i ülésén

megtárgyalta/ az említett döntőbizottságok tényleges hely- .zatét, az ügyek számát, terhelésüket. A megvizsgált 13 döntőbizottság az 1987. évben összesen 411 ügyet tárgyalt, ebből apparátusi dolgozó vitája mindössze 14 volt /3,4 %/.

*

46k ' §y

! .

____________• .............................................. ..... J