1988. május 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
82
kas-hegyi kőfejtő. Ezeknek a védett bányáknak a tájbaillesztése megtörtént. Jelen- A főváros területén 68 hidegvízű forrás, forráscsoport, forrásszerű vízkilépés, vízleg 17 bánya feltöltése folyik. A XVII. ker.-i Micsurin úti kavicsbányát az FKFV szivárgás található. Ezek közül 22 van Pesten, 46 pedig Budán. Rendkívül dús forrákommunális szeméttel, a XXII, ker.-i Tétényi-fennsíkon levő murva és kőpor bányá- sokban a Hármashatárhegy keleti oldala. A budai forrásoknak a fele itt, a III. kerükat kommunális szeméttel és törmelékkel tölti fel. 11 bánya rekultivációja feje- letben található. A pesti oldalon a legtöbb forrás a XVII. kerületben, a Rákospatak ződött be, nagyrészt parkosítással (pl. XI. kér. Olimpia park, Feneketlen tó stb.) völgyrendszeréhez tartozó harántvölgyekben fakad, A források vízhozama igen erdősítéssel (pl. XXII. kér. 70-es út mentén levő bányaterület). A Fővárosi Földhiva- változó, értéke a szivárgás és az 1000 l/p között változik. A feltörő víz teljes mennyi tál a rekultiválatlan területek közül 19-re (356 ha-ra) készítette már el az újrahasz- sége - az óbudai Árpád forrás (1000 l/p) kivételével 4000 m3/nap. A források vizénosítási tervet. nek hőfoka 8-19,5 °C között változik. Vannak olyan források, amelyeket jelentőségük miatt (elhelyezkedés, vízhozam, vízminőség) kiemelten kell kezelni. Ezek a következők: II1/1. Attila (volt Bründl) forrás, II1/9. Szt. Antal forrás, XI1/1. Város A VÍZ VÉDELME kút, XII/2. Béla király kútja, XII/3. Disznófő forrás, XXII/2. Deák F. utcai forrás. A meleg és langyosvízü kutak és források a 21. sz. tervlapon szerepelnek, részletes Budapest fő vízfolyása a Duna, amely a főváros ivóvízbázisa és egyúttal felszíni ismertetésük a fürdőellátási fejezetben található. vizek és szennyvizek befogadója is. Az akbv hévforrás barlangok forrásainak vize kémiailag és bakteriológiailag időnA Duna a főváros feletti szakaszon kismértékben szennyezett. A vízminőségi muta- kont szennyezett a karsztfelületen átszivárgó szennyvíz miatt. A termálvíz mennyi tök közül a szervesanyag és az ezzel összefüggő nitrogén tartalmú ionok aránya, a s®9> csökkenését elsősorban a Dunántúli középhegység keleti részén folytatott bábiológiai állapot, és időnként a fenol- és olajtartalom értéke haladta meg az l.o. víz- nyászati tevékenység okozza, amely a bányavizek elvezetésével megbontotta a tér minőség határértékét. A nitráttartalom a hetvenes években emelkedett, az utóbbi ség karsztvízháztartásának egyensúlyát. A nyomáscsökkenést az elmúlt évek csapanéhány évben stagnált. A fenol és olajtartalom átlagértékei az energiahordozók dékhiánya is fokozta. Ha a bányavíz elvezetés 10 évig a jelenlegi szinten maradna, arányának változása függvényében - kismértékben ingadoztak. a források teljes elapadásával kellene számolni. A karsztvíz-rendszerbe a forrásvíz helyére beszivárgó Duna-víz ugyanis lehűti a rendszert, és ezzel megszűnik az a hő- A Fővárosi Duna-szakaszt naponta közel 500 t szervesanyag, 180 t lebegőanyag, mérséklet-különbség, amely a forrásvizet a felszínre hozza. 20 t ammónium-ion, 3 t ANA oetergens, 440 kg fenol terheli. Az elkeveredésa bevezetéstől 25 80 km-re történik meg, sőt a parti bevezetések hatása még hosszabb A főváros hév- és gyógyvizeinek védelmét a hidrogeológiai védőövezetek kijelölése távon is kimutatható. A Duna vízminőségét a parti bevezetések erősen rontják. segítette. Ezeken a területeken tilos a szennyvizek szikkasztása és minden szennyeA kisoé szennyezett víz (II. osztály) mezőgazdasági célra közvetlenül, kommunális zéssel járó tevékenység, és ipari célra megfelelő kezelés után hasznosítható. Főleg téli kisvízi időszakban kritikus a vízminőségi állapot. A parti szűrésű kutaknál emelkedik a nitrát és ammó- A védőövezetek kerületenként. , nium-tartalom. Bakteriológiai szempontból a főváros térségében a Duna vize III, Rókus-hegy osztályú, fürdésre alkalmatlan. A bakteriális szennyezettség mértéke tovább növek- Szemlő-hegy szjk Ferenc-hegy József-hegy A Ráckevei (Soroksári) Duna minőségét a Duna tápvize és különösen az alsó szaka- Il-lll. Mátyás-hegy szón az időszakosan fellépő biológiai túlprodukció határozza meg. A szennyezések I—XI. Gellért-hegy döntő többsége a Kvassay-zsilip - Szigetszentmiklós közötti szakaszán éri a Duna- XI. Kis-Gellért-hegy ágat. Legjelentősebb a Délpesti szennyvíztisztítótelep szennyezése. A fővárosi sza- Keserűvíz telepek kasz kémiai szempontból „kissé szennyezett". Baktierológiai szempontból a lég- XI-XII. Sas-hegy felső szakasz „erősen szennyezett", IV. o,, középső szakasza „szennyezett", III. o., XII. Martinovics-hegy alsó szakaszára a bakteriális szennyezettség csökkenése jellemző, télen általában tiszta, nyáron „kissé szennyezett", II. osztályú. E“" **•« '"<* • szenn''vlz 8 XX"- Budafokí Pi''“re"dszaí *ok#t. lakóterületen. A Lukács fürdő forráscsoportjának védelme érdekében jelenleg A fővárosi kisvízfolyások minősége még kedvezőtlenebb. Befogadói a vízgyűjtő- folyik a szikkasztás, ill. a csatornahálózat vizsgálata. Ez a Frankéi Leó úttól területükön levő főváros környéki települések és több, jelentős ipari üzem - nem Ény-ra a Rózsadomb, Szemlő-hegy, Rókus-hegy, Ferenc-hegy, József-hegy, kellő mértékben, vagy egyáltalában nem tisztított - szennyvizének. A kisvízhozamú Mátyás-hegy, Csatárka mintegy 5 km2 -nyi területét érinti. élővizekbe vezetett szennyvíz hatására a patakok nyílt felszíni csatornákká válnak. A főváros lakott területein folynak át, így a velük szemben támasztott környezet- Mélyterületnek minősülnek a főváros azon mélyfekvésű, lefolyástalan területei, védelmi követelmény fokozottabb. A csepeli bányatavak ökológiai egyensúlya meg- melyeknél a szenny- és csapadékvíz elvezetése csak műszaki eszközökkel oldható bomlik. Felszíni víz utánpótlás hiányában természetes öregedésük gyorsabb, mint meg. A mélyterületek nagyobb része egyúttal magas vízállású terület is, s mint más tavak esetében. A köréjük települt üdülőkből, horgásztanyákból a szennyvíz ilyenek problémát jelentenek építési, mezőgazdasági és nem utolsó sorban körközvetlenül a tavakba jut, ezért az eutrofizáció felgyorsul. nyezetvédelmi szempontból. E területeken a szennyvíz elhelyezése, elvezetése megA kisvízfolyások Pest megye területéről „kissé szennyezettben, illetve „szennye- oldásra váró feladat. zett"-en érkeznek a főváros határához. Budapesten „szennyezett"-é, helyenként A mélyfekvésű területek a domborzati viszonyok és a csatornázottság függvényeként „erősen szennyezett"-é válnak. Vízminőségüket a kommunális és ipari szennyvizek a főváros peremkerületeiben találhatók. Az Arany-hegy ésa Rákos-pataktól északra, mellett illegális szemétlerakások is rontják. valamint a Budaörsöt- és Rákoskeresztúrt összekötő vonaltól délre helyezkednek i 9"
