1988. május 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
83
el. Az utóbbi 20 év nagyarányú építkezései - elsősorban a lakótelepek létesítése évben. A téli félévben lényegesen többször fordul elő határértéket (0,15 mg/m3 és a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztés — során 15 mélyterület szűnt napi átlag) meghaladó szennyezettség, mint a fűtésmentes időszakokban. Budapest meg részben, vagy teljes mértékben. így a jelenleg nyilvántartott mélyterületek legszennyezettebb területei a II., V., VIII., X., XX., XXI. kerület egyes részei. A reszáma 42. Ebből Budán 12, Pesten 30 található. A mélyfekvésű területeket a latív magas, egyes esetekben az ajánlott felső normaértéket is meghaladó SOa BVSZ 7. sz. melléklete alapján a 21. sz. tervlap szemlélteti. A BVSZ-ben felsorolt szennyezettség okai a fűtés, az ipari emisszió és a rossz átszellőzési viszonyok (pl. területekhez képest 2 további, a MAFI vizsgálatában szereplő mélyfekvésű területet II. kér.) is mutat a térkép, ezért a kerületi ART-k készítése során a mélyfekvésű területek to- . .... . u. ... , A nitrogéndioxid mennyiségének éves átlagai csökkenő tendenciát mutatnak. Az elv i pon ősi sa szu seges. m(,|t tjz £vben az £ves átlagérték 0,053 mg/m3 értékről 0,031 mg/m3 -re csökkent, Budapest talajvize irreverzibilisen elszennyeződött, bakteriológiailag és kémiailag így messze alatta marad a WHO által ajánlott 0,075 mg/m3 határértéknek. A erősen szennyezett, csak bizonyos ipari felhasználásra alkalmas. A szennyeződést szennyezettség kevésbé szezonális mint az S02 esetében. Az átlagértékek és a nora csatornahálózat szivárgása, a szennyvízszikkasztás, a levegőből a talajba bemosott matúllépési %-ok valamivel magasabbak a fűtésmentes időszakokban, ez a közlenehézfémek és a veszélyes hulladékok nem megfelelő tárolása okozza. Budapest kedés emissziójából adódik. A legszennyezettebb területek a fővárosban az I., II., egyes beépített területein a talajvíz megemelkedett, a pincéket elönti ésa közmű- VI., VIII., X., Xlll. és XVIII, kerület egyes részei, építést akadályozza. A talajvíz emelkedését részben műszaki létesítmények (Metró földművei, egyéb alapozások) okozzák, részben az ipari vízkivétel megszűnése, ill. Az ülepedő por menny.sége a 150 tonna/km2/év határértéket nem lépi túl, az elcsökkenése idézi elő m évben 93—99 tonna/km2 /év közötti átlagértékeket regisztráltak. A fűtésmentes időszakban a porszennyezettség a mérőhelyek többségében magasabb értéke- A természetvédelmi területeken, a hidrogeológiai védőterületeken és a nyílt felszíni két mutat. Ennek részben meteorológiai okai vannak, részben a köztisztasági helykarsztterületeken a talajvíz tisztaságának megőrzése elengedhetetlenül fontos a tér- zet, ill. a nagyobb építkezések és az azokkal járó fokozott közúti forgalom (tehermészeti táj megvédése, az ásvány- és hévizek vízminőségének védelme érdekében. szállítás) okozza. Környezetegészségügyi szempontból a porban levő toxikus fémA talajvíz szennyeződése károsan befolyásolja a parti szűrésű kutak vízminőségét is. tartalom okoz problémát, erre higiénés határérték nincs megállapítva. A fő lég. „ , x szennyező anyagok immissziójának változását 1976-86 között a 2.13-1. ábra A főváros potenciális vízbázisát jelentő partiszűrésu kutak vízminősége ma még meg- szemlélteti1 felelő mind kémiai, mind biológiai szempontból, de emelkedő tendenciát mutat a nitrát, s bizonyos kutaknál az ammónia, a vas és mangán szennyeződés. Az ivóvíz szükséglet 60%-át a Szentendrei-sziget termelőtelepei, 30%-át a Csepel I—II. vízmű fedezi. A balparti termelőegységek, a nagyfelszíni vízmű (időszakos üzemeltetéssel) A FÖ LÉGSZENNYEZŐ ANYAGOK IMMISSZIÓJÁNAK 2.13-1 ábra és egyéb termelőhelyek az ivóvíz további 10%-át adják. ^VES ÁTLAGÉRTÉKEI Budapest szenny- és csapadékvizeinek befogadója a Duna. A fővárosban keletkező kommunális- és ipari szennyvíz átlagos napi mennyisége közel 1,2 millió m3. fJSl 0,05 ' A közcsatornán elvezetett szennyvizeknek csupán 20%át tisztítják biológiai úton is. A A szennyvíz 70%-a mechanikai tisztítás után, 10%-a minden tisztítás nélkül jut a fo- / \ lyóba. A csatornahálózatból kikerülő csatornaiszap, homokfogó- és rácsszemét le- / \ rakása jelenleg a Csepel-sziget északi részén történik. Ez a lerakóhely hatósági enge- / \_ ________________ d6ly nélkül üzemel, s gyakorlatilag már betelt. Felszámolása fontos feladat lenne, q ^q,, / S-N poM04t/km mert a terület a vízmű hidrogeológiai védőterületén belül található. ' A LEVEGŐTISZTASÁG VÉDELME -^^^^SOjmg/m3 A főváros levegőminőségét az ipari technológiák korszerűsítése, az energiahordozók ° 15 . _________________________________ '**■____ , // '• arányaiban bekövetkezett kedvező változások, illetve a gépjárműforgalom folya- ^ matos növekedése határozza meg. Ezeken kívül a meteorológiai tényezők, a dombor- N02 mg/m3 zati és átszellőzési viszonyok, a biológiailag aktív felületek aránya is befolyásolja a levegő minőségét. Az utóbbi években a közúti közlekedés a legjelentősebb emisszi- | r , _____,_____,---------1--------»— ós forrás, a megnövekedett és korszerűtlen összetételű, elöregedett gépjárműállo- 1976 1978 1980 1982 1984 1986 • mány következtében. Budapest kéndioxid szennyezettségének éves átlagértéke 0,07 mg/m3 értékről 0,04 mg/m* értékre csökkent at elmúlt 10 évben. A vizsgált időszakban a főváros A éves átlagértéke, 10,009-0,015 mg/m* I alacsony szinten SO, szennyezettsége a WHO által ajánlott 0,08 mg/m* felső értéket nem érte el. stagnálnak. A normatúllépés gyakorisága minimális. Budapest területén a korom[ Az éves átlagértékek azonban a szélsőséges légszennyezettségi helyzeteket elfedik. szennyezettség egyenletes eloszlást mutat, csak né ány e yen a oz e e s s A téli fűtési időszakban a havi átlagértékek 3-5-ször magasabbak mint a nyári fél- 8 ,űtés együttes emissziója miatt - fordul elő határérték feletti koncentráció. ffi ^ 57 '• ‘ I p ^ Jlp w ----- ró — -ró % - ■ ______inr—i^-- — -J
