1988. május 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
63
i %, ,«’• ?#«•• ’-’.vIr# y$py>.' ■■■■■■'nB?*P••■li fc Szántó: 6519,0 ha meg. Régészeti, őslénytani szempontból például kisebb üregek szakmai értéke felülKert: 6721,0 ha múlhatja a nagyobb barlangrendszerekét. fafal'n u3 A barlangosodások zónákban alakultak ki, így három barlangokkal átjárt ismert 0 ha térséget különböztethetünk meg: j 1047,0 ha .fa ,fafa fa , I* A Péter-hegy, Róka-hegy (dunai ártérhez és teraszsíkhoz csatlakozó triász-eocén Mezógaz as gi ag művelt terület összesen: 15 402,0 ha. rögök( az Aranyhegyi árok és a Szentendrei út által határolt övezetkben). Budapest közigazgatási határain belül a mezőgazdasági termelési tevékenység aláren- Az Aranyhegyi árok és az Ördög-árok közötti rögsorozat (Hármashatárhegy— delt az ipari, kereskedelmi és egyéb ágazatok tevékenységéhez képest. Az itt gazdái- Rózsadomb csoport) a legintenzívebben barlangosodott térszín, melyhez önálló kodó mezőgazdasági üzemek termőterületének általában csak kisebb, esetenként el- szigetként csatlakozik a budai Vár-hegy mésztufa-képződményeivel, barlanghanyagolható része van Budapest területén belül. A földek termőhelyi értéke zöm- rendszerével. mel az országos átlag körül, vagy az alatt van. A mezőgazdasági tevékenység termé- Hl- Az Ördög-ároktól az őrmezei lapályig terjedő, s a Gellért-hegy dolomitrögét is szetszerűleg a peremkerületek egy részében folyik, legjelentősebb az észak-keletpesti, magába foglaló, szerkezetileg, domborzatilag meglehetősen heterogén térszín, és délpesti térségekben. A budai oldalon a külterületek jelentős része nem mezőgaz- A főváros barlangok kétféle típusúak: dasági, hanem erdőgazdasági kezelésben van. A meliorálásra érdemes, fejleszthető _ A kőzethasadék barlangok: a budai hegyvidék területén kis számban fordulnak mezőgazdaság, területek Soroksár és Rákospalota térségében nyúlnak be kis mérték- elö cseké,y kjterjedésű kőfülkék, néhány méteres hasadékok formájában. ben a Főváros területébe (a GATE agroökopotenciál értékelése alapján). _ A hévforrás bariangok: a budapesti barlangok fő típusai. A föld mélyéből feltörő Kisüzemi művelésre szánt mezőgazdasági területek a zártkertek. Területi megoszlá- hévizek a szerkezeti mozgások hatására képződött hasadékokat tágítják, alakítják, suk kerületenként a Földhivatal nyilvántartása szerint a következő: Jellemző üregformái gömbszerűek, kupolában végződő körkeresztmetszetű kürtővel (pl. Ferenc-hegyi, Pálvölgyi, Szemlő-hegyi, József-hegyi stb.). Zártkertek 1987-ben ^ ... , _ ... . A főváros jelentősebb, hasznosításra javasolt barlangjai: Kerület ha Kerület ha .... ... ... . . .4<{- Pálvolgyi-barlang és kőfejtő • I- 61,0 XVII. 148,0 - Mátyáshegyi-barlang és kőfejtő •II- 300,0 XX. 132,0 _ Szemlőhegyi-barlang XI. 176,0 XXI. 127,0 - Józsefhegyi-barlang XVI. 85,0 XXII. 255,0 -Várbarlang Budapest összesen: 1254,0 _ Gellért-hegyi barlangok és táró (az Iván-barlang, a táró és I. sz. forrásfoglalás, illetA zártkertek mezőgazdasági termelési jelentősége a fővárosban csökkenő, üdülési és ve a f°rrásűregek és a Gellért hegy alsó szegélye). lakó-telekként történő felhasználásuk növekvő, ezért egyre több építés-igazgatási A települési táj tudatos rendezésének jelentősége a jövőben tovább fokozódik. Az problémát vetnek fel. Családiházas lakóterületté alakításuknak helyenként infra- ökológiai-mérnöki tervezés elengedhetetlen kelléke az új közlekedési hálózat és fejstrukturális akadályai vannak. lett műszaki infrastruktúra kialakításának, mely biztosíthatja a természeti és művi tájalkotó elemek kényes egyensúlyát. A környezetminőség — életminőség — alapja a biológiailag aktív felületek léte és működése. A főváros zöldfelületi rendszere - mely TÁJRENDEZÉS sajnálatos módon szigetes — hivatott ezt a szerepet betölteni. Ezt a lokális zöldfelületi mikrorendszerek - parkok, erdőfoltok - nem tudják biztosítani. Fejlesztési elv- Budapest területének túlnyomó többsége kultúrtáj, a térség specialitása a művi és kgnt g patakvölgyek ÖKOLÓGIAI rendezését, környezetük fásítását ajánlhatjuk, mitermészeti környezet helyenként megnyilvánuló harmonikus egybeötvöződése. ve! ezá|ta| 2Ö|d ékekket őszben tagolt településszerkezet jöhet létre. Ennek alapvető Ezért a védendő táji értékek lényegében egybeesnek a városképi szempontból ki- feltétele a tudatos fejlesztés. emelt területekkel (BVSZ 3. sz. melléklete), a legjelentősebb kilátópontokkal, védett További feladata a települési-tájrendezésnek a rekreáció feltételeinek biztosítása, mitermészeti értékekkel és védett zöldterületekkel, magukba foglalva az építészet, az ve, az egészséges kömyezetben való üdülés a munkaerő újratermelésének záloga, ipar, és a közlekedés legfontosabb kultúrtörténeti értékeit is. A főváros legjellegzete- A rekreációs lehetőségek fejlesztése összefügg az idegenforgalmi kapacitással. Az idesebb táji sajátossága a Budai-hegység, a Duna-völgy és a Pesti síkság együttese. A vá- genforgatom igényeinek - szálláshely, kereskedelmi-szolgáltató, szabadidős létesítés karakterét ezek a földrajzi adottságok alapvetően meghatározzák. A hegyvidék mények, műszaki-közlekedési infrastruktúra - kielégítése is állít feladatokat a tájrenjellemzői az erdős hegytetők, a kilátópontok és a beépített hegyoldalak. Fontos és dezéselé védendő táji elemek a barlangok. A zöldfelületek és tájrendezés vizsgálati anyagához felhasznált adatok forrásai a kö- Az OKTH felmérései értelemben barlangnak tekintünk minden olyan, a szilárd föld- vetkezőkkéreg kőzeteiben természetes úton kialakult üreget, amely az ember számára is jár- _ pővárosi Kertészeti Vállalat ható méretű, legalább egy irányban meghaladja a két métert. A rendelkezésre álló _ MÉM Erdőrendezőségj Szolgálat különböző mélységű és megbízhatóságú adatok alapján a fővárosban 89 barlangot _ Fővárosi Temetkezési Intézet regisztrálnak. Teljes körű és értékű felmérésre előreláthatólag 2-3 éven belül kerül- _ Budg. Tájvéde|mj Körzet Budapesti Kirendeltsége hét sor. A barlangok jelentőségét, minősítését nem feltétlenül a méreteik határozzák _ Budapesten gazdá|kodö mezőgazdasági üzemek G1 36
