1988. május 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
64
fc IHfc W fHBfc ^ ttliWBH® X ^^_ * -. ..sas® — OKTH Budapesti Felügyelőség A fővárosi úthálózat sugárirányú elemei kialakultak, nagy többségükben korszerűek. — BVTV által készített területi mérleg A tehermentesítésükre és a főhálózat terhelésének kiegyenlítésére hivatott érintőirá— BVTV: Budapest hosszú távú idegenforgalmi koncepciója I. nyú- és körutak hálózata azonban a Nagykörúton kívül csonka. Bár a Hungária körút- Földhivatal (1987. V. hó) északi szakaszát a közelmúltban korszerűen kiépítették, a déli szakasz megvalósítása- Fővárosi Tanács V.B. Közmű- és Mélyépítési Főigazgatósága (1986. XII. 31.) az elkövetkező évek feladata lesz. A külső kerületeket összekötő útvonal középső szakasza is hiányzik (Maglódi út—Kerepesi út). 2.9 KÖZLEKEDÉS A közúti főhálózat egyik legfőbb hiányossága, hogy a budapesti hat Duna-híd a fővárosi Dunaszakasz mindössze 7 km-es középső szakaszán épült, déli irányban 14 km Budapest környéke az ország legnagyobb közlekedési csomópont-rendszere. Buda- hosszú beépített partszakaszok között hiányzik az állandó összeköttetés, pesten fut össze a három autópálya (M3, M5.M1/7), hét elsőrendű főút (2, 4, 6, 10, 30, 50, 70), három másodrendű főút (11, 31, 51) és tíz mellékút; a vasúti hálózat A 4166,1 km hosszú fővárosi úthálózat 66,1%-a kiépített, de a burkolatok 15,5%-a nyolc törzsvonala, három fő- és mellékvonala. korszerűtlen, vagy elöregedett. A fővárosban naponta 3,56 millió tömegközlekedési és 0,81 millió egyéni köziekedé- A be,sö terü|eteken az úthálózat gerincét egymástól átlagosan 1 km távolságban levő si utazás bonyolódik le. főútvonalak alkotják. A főhálózat által határolt területeket átlagosan 300 m-es sürüEbből a fővárosi lakosok fajlagos utazási igénye ^ gyűjtőutak tárják fel. A külső városrészekben a hálózat több területen hiányos, tömegközlekedéssel 1,71 utazás/fő/nap kiépítetlen. egyéni közlekedéssel 0,29 utazás/fő/nap A szintbeni vasúti és hév keresztezések akadályozzák a közúti forgalmát, összesen: 2,0 utazás/fő/nap vagyis Budapesten a forgalom 81%-a tömegközlekedés, 19%-a egyéni közlekedés. SZINTBENI KÖZÚTI -VASÚTI KERESZTEZÉSEK 2.9-1 táblázat A fővárosi lakosok tulajdonában levő személygépkocsik száma: 349 ezer, így 1000 MÁV forgalmi vágányon BKV-HÉV vágányon lakosra 168 személygépkocsi jut. Az egyes kerületekben a személygépkocsi-ellátott- főútvonalon 24 10 ság eltérő; legmagasabb a II., XII., XI. kerületben és legkevesebb a IX., XX., XXI. alsóbbrendű úton 27 19 kerületben. Összesen: 51 29 A főhálózaton 165 közúti csomópont van, ebből 27 különszintű. A fővárosban levő ÚTHALÖZAT KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS 461 jelzőlámpával szabályozott csomópontból 290 összehangolt üzemmódban működik. Az elmúlt másfél évtized alatt a budapesti közúti főhálózat sokat fejlődött: — felújították az összes budapesti Duna-hidat, korszerűsítették feljáróikat; A belső városrészekben és különösen a Duna-hidakon a megengedhető forgalmat- az Arpád-hidat 2x3 sávra szélesítették (1984); meghaladó mértékű forgatom bonyolódik le. Néhány főútvonalon a kapacitás kihasz- elkészült az M3-as autópálya fővárosi bevezető szakasza, a folytatását alkotó náltsága a teljes nappali időszakban 100% feletti, a gyűjtőutakon is meghaladja áltaKacsóh Pongrác úttal együtt (1984); lában a 75%-ot. A belső városrészekben az átbocsátóképességet forgalomtechnikai- hasonlóan elkészült az M5-ös autópálya a fővárosi bevezető szakasza félszélesség- eszközökkel már nem lehet növelni, ben a Határ útig (1985). Továbbvezetése a Könyves Kálmán körútig előkészítés a|att van. A fővárosnak azokon a területein, ahol az álló gépjárművek elhelyezése csak a köz- az országos főutak bevezető szakaszai közül korszerűsítették a Bécsi utat, a területen oldható meg, a parkolás nehézségekkel jár. A legerősebb korlátozás a belső Szentendrei utat, az Üllői utat, a Kerepesi utat és a Soroksári utat; városrészben van, mind időbeli, mind tarifális szabályozással, de a honos lakosok — bővült a főhálózat a Csömöri út—Frankovics M. utca vonalán, a Jagelló úttal és az 1982 óta a Belvárosban parkolási kedvezményben részesülnek (parkolójegy, paróbudai rakparti úttal; kolóbérlet).- korszerűsítették a Bajcsy-Zsilinszky utat, az Alkotás utcát, a Hegyalja utat és- részben új nyomvonalra helyezve - a Körösi Csorna Sándor utat; A szintbeni parkolóhelyek használatának további szabályozása mellett különszintű — a forgalmas szintbeni vasúti kereszteződések kiküszöbölésére 12 helyen közúti fe- parkolóhelyek építésére van szükség. A főváros első parkolóháza a Martinéi!i téren túljáró épült; létesült 387 férőhellyel. Az Aranykéz utcában 500 férőhelyes parkolóház készült — korszerűsítették a metróvonalak állomásai által érintett 21 közúti csomópontot (a el. Moszkva tér kivételével), ezen felül a Boráros teret és a Zalka Máté teret. A hivatásforgalomban a parkolóhelyek tartós parkolásra való igénybevételét csök- A következetes közlekedésfejlesztés eredményeképpen elkészült az autópálya be- kenteni lehet többek között a tömegközlekedés és a személygépkocsi-közlekedés vezetések jelentős része és a főhálózat Észak-Buda, Észak-Pest térségében. Az ered- közötti munkamegosztás tudatos befolyásolásával. Ezt hivatottak elősegíteni a töményt jelzi többek között az, hogy ezekben az irányokban az eljutás idő - a főváro- megközlekedési hálózat mellett megépített P+R parkolók. A gyorsvasúti hálózathoz si forgalomtechnikai mérések szerint - csökkent. és g törzsautóbusz. és a villamos-hálózathoz kapcsolódva 3940 parkolóállás épült. 36 ^1
