1988. május 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
57
Ezen a ponton csatlakozik a Palotaegyüttes a vári lakónegyeddel, amelynek újjáépí- környezetében. A metró építése tette lehetővé, hogy a Nemzetközi Vásár kitelepítése több szakaszban történt meg. Az első periódusban az épületeket eredeti állapo- jön a Városligetből. Ennek eredményeként a Városliget visszanyerte eredeti rendelr tukban állították vissza és a foghíjakon új lakóházak épültek. A 70-es években meg- tetését, mint a pesti oldal egyik legjelentősebb központja. épült a Mátyás templomtól északra a Hilton szálloda, amely magába foglalja az eqy- , ... „ , . , , , kori Domonkos templom maradványait. A Halászbástyával együtt a Várnak ez a Budapest kulsó területeinek városképét az elmúlt 40 évben végbement nagyszabású része a város leglátogatottabb idegenforgalmi pontja. lakásépítés ,elént6sen változtatta. Ahogy a Várnál, úgy a Belvárosról is elmondhatjuk, hogy a városnak ezek a részei A Vár0S fo' fo'á" Ú>' T 'ép,ékŰ >'árasr&zck i°<“k fei'***™ a nemcsak Budapest, hanem az ország főközpontját is alkotják. szerkezetet. A „helyi ertekek hangsúlyaihoz képest közvéleményünkben az új lakónegyedek szürkesége, monotonitása vált a megítélés jellemzőjévé. A köztudatban ke- A Belvárosban három jelentős funkció koncentrálódik. Ezek a rendeltetések nagy- véssé játszik szerepet az, hogy a tömeges lakásépítés a lakásínség megszüntetésének részt a városképet is befolyásolják. Az északi részen az államigazgatás intézményei volt az eszköze. Remélhetjük, hogy a lakónegyedek környezetének minőségi javítáhelyezkednek el, a József Attila és a Kossuth Lajos utca között a kereskedelmi, üz- sával, a zöldfelületek kifejlődésével, de elsősorban az új nemzedékek öntevékeny, leti negyed, a kétmilliós főváros áruházai, szállodái, míg a dél felé eső részben főként városfejlesztő aktivitása nyomán, az új lakóterületek végülis kedveltebb lakóhellyé lakóházak vannak. A Duna-partnak e szakaszán - a Lánchíd és az Erzsébet-híd kö- válnak. A pesti oldalon egyre inkább előtérbe került a belső városrészek, a tömbös zött a „korzó", Dunára és a Várra néző szállodák — tengelyükben az újjáépült Viga- várostest komplex felújítása (rehabilitálása), amely a kialakult és meglévő utcák dóval - szegélyezik e térséget. képét, a közvetlen lakókörnyezetet is újjáteremti. A minden szempontból - demo , . . .. . , . , .. .. gráfiailag is - elöregedett városrészek így megfiatalodnak és ismét vonzó lakóhellyé Itt, vagyis a Belvárosban jelentkeztek leghamarabb a modern városi elet velejárói: a válhatnak zsúfoltság, a levegőszennyeződés és a zaj. Ilyen tekintetben jelentős javulást hozott az épületek fűtésének korszerűsítése, és a Váci utca és környezete gyalogos zónává Más jellegű, nem ennyire bonyolult változások alakultak ki a budai hegyvidéken. A alakítása az Erzsébet híd és a Vörösmarty tér között. A Vörösmarty tér a város lég- gazdasági tényezők változásának hatására megélénkült magánépítési tevékenység szebb, leghangulatosabb „csendes", forgalommentes tere. Megújultak az épületek nyomán az üres telkeken társasházak, egy-két és többlakásos lakóépületek emelkedis, a* utcaburkolatok, a közvilágítás. A két új épület, a Taverna szálló és étterem, tek, amelyek szinte teljesen igénybevették a korábban parlag telkeket, területeket. illetve ezzel szemben a külföldi cégek irodaháza gazdagította a környék és az utca Fokozott problémákat — a közvélemény felzúdulását okozták — a hegyvidéken képét. telepített 8-10 emeletes pontházak. Mindezek következtében koncepcionális köve, , „ , , . , .... ... telmény, hogy a hegyvidék zöldterületeit védjük és a még elszórtan jelentkező építés Kívánatos lenne a Belváros rekonstrukcióját a Kossuth Lajos utcától delre is folytat- ...... ni, a Váci utca déli szakaszát és annak környezetét is a városközpont jelentőségéhez fe tételeit igen szigorúvá tegyu illően átépíteni. Időszerű kérdés a Belváros parkolási lehetőségeinek átgondolása. Tervszerű és céltudatos városrendezéssel arra kell törekedni, hogy a város új igényei’ . , , .... . xxx.x. , , . i i i x. nek kielégítése a város szerkezeti és városépítészeti értékeinek megőrzésével, BudaA budapesti látkép szépségének záloga a budai oldal mozgalmas, változatos ; . „ . ... , - x ■„ . ^ , , | . . . . u a a x xuu i u Pest immár jelkepszeru arculatának megvédésével történjek, kontrasztja mellett a pesti oldal nyugalmas jellegenek megőrzése. A továbbiakban ' sem kívánatos a Belvárosban a jelenlegi épületek tetőgerincénél magasabb, vagy «ek fölé jelentősen kimagasodó épületek építése. 2 7 |PAR| es RAKTAr0ZASI TERÜLETEK Budapest városképét kedvezően érintette a Metró építése. A kelet-nyugati vonal építésével összefüggően rendeződött a Baross tér, utána a Deák tér és végül a Felszaba- Az ország ipari termelése nagyfokú átalakuláson megy keresztül. Erőteljesen érvédulás tér is. Ez utóbbi téregyüttes a Belváros talán leginkább világvárosi atmoszférájú nyesül a korábban meghirdetett szelektív-intenzív iparpolitika, s ennek végrehajtása része. A Ferenciek tere a templommal, ellentétes oldalon a Párizsi udvar gazdagon befolyásolja a budapesti ipar és az iparral összefüggő tevékenységek helyzetét. Bár díszített homlokzatával, a „Klotild" paloták — közöttük az Erzsébethíd látvánnyá- Budapest részesedése az ország ipari termeléséből az elmúlt két évtizedben jelentősen val —, a Kígyó utca hangulatos üzletei és a két híres étterem: a Kárpátia, illetve az csökkent, mégis ma is itt állítják elő a termékek közel 35%-át és az export több mint Apostolok, mindezek együttesen alkotják a Belváros forgatagos, nagyvárosi közép- 40%-át. Itt foglalkoztatják az országos ipari létszám 23%-át és az itt levő állóeszköz pontját. bruttó értéke kb. 180 milliárd Ft. (Az országos állomány 21%-a.) Itt helyezkedik el . . , . . az ipari kutatóhelyek 64%-a is. Az Eszak-déli metró építésével együtt megújúlt a Marx tér, ezzel egyidőben eredeti formájában újjáépült a Nyugati pályaudvar, átellenben az új áruházépülettel. A Marx A vidék iparosítása mellett a fővárosi ipari koncentráció folyamatos mérséklése, szetér összképében új elem a közúti felüljáró, amely a körút törésvonalában kevésbé lektív fejlesztése kezdődött el már a hatvanas évek iparpolitikájában az egészségesebb zavaró, mint előképe, a Rákóczi út tengelyében, a Baross tér és a Keleti pályaudvar iparszerkezet és a területi fejlettségi aránytalanságok kiküszöbölése érdekében, sziluettjén átvágó felüljáró. Buda vízivárosi oldalán a Batthyány tér is változott. A VOnatkozó párt- és kormányhatározatok végrehajtásának, valamint a gazdálkodó : A térről nyíló vásárcsarnokból korszerű bevásárló központ lett és a tér közvetlen szervezetek termelési-gazdasági érdekéből következő kezdeményezései eredményeközelében új irodaházak épültek a Fő utca mentén. A metró révén a Belváros, illetve ként g budapesti ipar sú|ya az országos iparszerkezetben csökkent. A hatvanas évek a Duna mindkét oldala könnyen elérhetővé vált a külső városrészek felől, mondhatni közepétől napjainkig 1500-1800 kisebb-nagyobb ipari telephely szűnt meg, vagy a város bármely pontjáról, beleértve az új városrészközpontokat. Ez utóbbiak egy- cseré|t gazdát részben hatósági intézkedésre (kb. 250 telephely), részben budapesti részt tehermentesítik a belváros kereskedelmi gócpontját, ugyanakkor magas színvo- területi koncentráció, vagy vidékre telepítés következtében. A fővárosi telephelyek nalú városi életet telepítettek a városközponttól viszonylag távoleső lakóterületek számának csökkentésében, a termelési struktúra átalakításában azonban fokozatosan — — - ■ ———
