1988. május 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
58
csökkent a felső határozatok alapján megvalósult kitelepítések, profilváltások ~ A fővárosi vállalatok, szövetkezetek a termelésük vidékre telepítése során a vidéki , szerepe és egyre inkább a vállalatok gazdasági érdeke vált meghatározóvá. Az eddigi te ephely létesítések költségigényessége miatt - lekötötték fejlesztési eszközeösszes telephely-megszüntetés, vidékre történt technológia áttelepítés négyötöde 1 ®t, ezzel korlátozták a fővárosi üzemekben az új technikák, intenzív technolóvállalati, szövetkezeti elhatározásból történt. Az ipari foglalkoztatottak 35%-os 9lák bevezetését. Számos esetben elmaradt, vagy késedelmes volt a Budapesten létszámcsökkenéséből 14- 20%-os fogyást eredményezett a kitelepítési határozatok meglevő kapacitások intenzifikálása is és korlátok közé szorultak a nagyobb végrehajtása. A kapcsolódó vidéki iparosítás zömmel Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szat- termelékenységet biztosító, munkaerőt felszabadító technológiai beruházások, már, Bács-Kiskun és Tolna megyét érintette. i — Az elmúlt években a főváros munkaerőhelyzete az országos átlagnál jobban l A budapesti ipari termelés szerkezetében a feldolgozóipari ágazatok bruttó terme- romlott. Az intenzív fejlődéshez szükséges munkaerőstruktúrában a hiányszakmák | lési értéke megközelíti a 90%-ot. A feldolgozóiparon belül a folyó áron számított egész sora alakult ki. [ bruttó termelési érték, foglalkoztatott létszám és lekötött bruttó állóeszközérték alapján 1984-ben a gépipar, a könnyűipar, a vegyipar és az élelmiszeripar foglalta — A gépek és berendezések kapacitáskihasználása a fővárosban nagyobb mértékben el a vezető helyet. Az alapanyagipar súlya — ideértve a bányászatot és a kohásza- csökkent, mint vidéken, tót — mintegy 7%-os arányával nem volt jelentős. — A budapesti ipar telephelyhálózatának erős széttagoltsága gátolja az irányítás és A fővárosi gépipar és vegyipar (utóbbin belül elsősorban a gyógyszeripar) termelése a termelésszervezés korszerűsítését és emeli a termelés költségeit, mivel többlet I az elmúlt tíz évben az ipari átlagnál dinamikusabban fejlődött. Jelenleg a gyógyszer- szállítási, raktározási és készletezési feladatokat is ró a vállalatokra. ipar 80%-a, a műszeripar 63%-a, a nyomdaipar 60%-a, a villamosgépgyártás 56%-a, a híradás- és vákuumtechnikai ipar 52%-a kötődik Budapesthez a termelési érték _ A telephelyek mintegy 30%-a sűrűn lakott, illetve beépült területeken helyezkealapján. dik el, bővítésükre nincs lehetőség. Jelenlétük számos esetben akadályozza a fővárosi városrendezési és területfejlesztési tervek végrehajtását. A fővárosi ipart olyan adottságok, ellentmondások, tények jellemzik, amelyeket a racionalizálási és szelektív-intenzív fejlesztési célok meghatározásakor a hatékony E tekintetben azonban különbséget kell tenni, különösen a kisvállalkozások, a j ságjavulás érdekében figyelembe kell venni: szövetkezetek és a kisipar tekintetében attól függően, hogy termelő, vagy szolgál- A budapesti ipari létszámban jelentős a kb. 50 000 fő ingázó szerepe, akik közül tató tevékenységet folytatnak-e. A fogyasztási szolgáltatásnál a területileg tagolt, a mintegy 30 000 fő az agglomerációs területről jár be. E tényező a munkaerőmér- fogyasztók által könnyen elérhető kisüzemi hálózat a kívánatos. Ezért célszerű lég alakulásában kissé csökkenő jelentőségű, de mindenkor bizonytalansági faktor, lenne az adott helyen fejlődésképtelen üzemek helyén szolgáltató blokkokat kialamelyre néha ellentmondó prognózisok készülnek. Hasonló a helyzet a nem nagy kítani több szakmában, majd ezekhez kapcsolódó kisipari tevékenységet folytatni, számú, mégis jelentős külföldi munkaerővel is. Az iparpolitika számol az ingázók kialakult létszámának fennmaradásával. — A fővárosi ipari telephelyek tevékenységei, termelési folyamatai között még sok- Az iparban foglalkoztatottak iskolai végzettsége Budapesten az átlagosnál maga- a környezetszennyező, annak ellenére, hogy az elmúlt években számos ilyen | : sabb. Az ipari kutatóhelyek 64%-a a fővárosban van. Ez egyértelműen utal a tevékenységet telepítettek ki a fővárosból, illetve megszüntették a környezetszellemi kapacitások koncentráltságára. A felsőfokú oktatási intézmények több szennyezést. A vállalatok - a környezetvédelmi berendezések magas o ts gei mint 41%-a a fővárosban működik, és ezekben az intézményekben tanul az miatt és beruházási források híján - többségükben a bírság fizetésének a gya egyetemi hallgatók csaknem fele. Bár a fővárosnak a felsőfokú oktatásban be- korlatát követik. töltött szerepe az elmúlt 15—20 évben csökkent, a vezető szerepe megmaradt. , A középfokú szakember és szakmunkás-képzésben betöltött szerepe megfelel ~ A telephely racionalizálás, az intenzív termelésfejleszt s p nzugyi er orr sa! a az ipar súlyarányainak, figyelembe véve a vállalatok keretében működő, cél- fővárosi iparvállalatok számára is korlátozottak. ren e ez sre saj t orr ■I f© irányos oktató intézményeket is. A magas képzettség az intenzív fejlesztés szem- s°k és hitelek, valamint az állami támogatások nagy ga csa o ozatosan teszi ' pontjából előnyös. Míg a vidéki iparfejlesztés szakmunkaerő kereslete meghaladja lehetővé a telephely hálózat racionalizálását és korszerű, automatiz t, mun a az ottani kínálatot, a fővárosban több értelmiségi szakmában túlkínálat van. erőt felszabadító új technológiák létrehozását. re I A Budapesten települt ipar épületállománya az országos átlagnál elavultabb vi- . „ szont a működtetett termelőberendezések, technika és technológia színvonala Az energiaigényesség témájának országos és a fővárost érint r sz etes e emz se s magasabb az országos átlagnál. főbb megállapításai sorolhatók még kiegészítésül az előzőekben vázolt iparpolitika. rTrinritácok közé a konkrét fejlesztési elgondolások felvázolását megelőzően.- A magyar ipar mintegy 200 gyártási ágából több mint 150 megtalálható Buda- prioritaso pesten is. Ez túlzottan széles skála. A szelektív fejlesztéssel e túlzott profilszéles- > ség szűkítését is el kell érni. Foglalkoztatottság- Az azonos ágazati szerkezeten belül a fővárosi iparnak a termelésből való részese- A Budapesten települt szocialista iparban foglalkoztatottak száma a KSH adatai dése megfelel létszám- és eszközarányának. Jövedelemtermelés, energia- és szerint 1986. XII. 31-én mintegy 338,5 ezer fő volt. Ezen belül az állami iparban anyagigényesség szempontjából viszont a budapesti ipar termelési szerkezete foqlalkoztatottak száma 296,3 ezer fő; a szövetkezeti iparban foglalkoztatottak szá\ ©; í kedvezőbb, a fedezeti hányaddal mért jövedelmezőség Budapesten az országos ma mintegy 42,2 ezer fő volt. Ezen felül a magánkisipar mintegy 14 ezer dolgozót átlagnál magasabb. foglalkoztatott Budapesten az iparban foglalkoztatottak száma 1975-től folyamatorQ san csökken. (Lásd 2.7-1. táblázat) * OMt *»♦ V® 30 J 0
