1988. május 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
56
Római kori épületmaradványok legnagyobb számban Óbuda területén találhatók, BUDAPEST VÁROSKÉPE mert itt volt Pannónia Inferior tartományi székhelye, Aquincum légióstábora és polgárvárosa. Az 1970-es években, az óbudai lakótelep építésekor számos nagyértékű A Duna két oldalán létrejött, három városból 1873-ban alakult Budapest nagyvárossá emlék került napvilágra. Egy részük műemléki helyreállítása megtörtént, s most válásának alapjait az 1867-es kiegyezést követő gazdasági fellendülés teremtette meg. nyomokban bár, de érzékeltetik a római kori összefüggéseket. A kiegyezés után épült ki a Budapestre irányuló vasúthálózat. Ez időtájt alakul ki nagyszabású városépítési tevékenység eredményeként Budapest gyűrűs-sugaras város- A közlekedésfejlesztési beruházások jelentős római kori maradványok megőrzését, szerkezete és létrejönnek e szerkezet legfőbb elemei. Kiemelkedő ezek közül a Duna bemutatását tették lehetővé nagyvonalúan. (A Flórián téri aluljáró és környezetében menti két rakpart, a Dunán átívelő — önmagukban is jelentős városképi elemként jea római tábor középületei és városfalai, kapui.) lentkező - hidak, a városba vezető sugárutak és a két belső körút. Felépülnek - az utak között kialakult „tömbös" várostesten belül—a legszebb (legtekintélyesebb) . , , ... középületek. Aquincum polgárvárosa romterületének kiterjedése már az elmúlt század vegén történt feltárások nyomán ismert volt, megtartásáról azonban az akkori városfejlesztés Budapest jellegzetes városépítészeti arculatát, amely az alapvető városszerkezetből nem gondoskodott. A Szentendrei út és a HÉV, ill. az esztergomi vasútvonal, vala- nőtt ki, nem változtatta meg a két világháború közötti jelentős növekedés, sem pedig mint az Óbudai Gázgyár telepítése a romterület négy részre szabta. E környezetben az 1945 utáni újjáépítés, és nem változtatta meg az azóta szükségszerűen megvalósult kialakított — Kaszás dűlői, Római úti és Mocsáros dűlői lakótelepek — csak a saját városi expanzió, a beépített területek növekedésével együttjáró tömeges lakásépítés tervezési határaikon belül eső emlékekkel foglalkoztak. A római kori város egységé- sem. nek érzékeltetése még előttünk álló feladat. _ . , , , , , . Budapest városszerkezetének, a szerkezet térbeli megjelenésének legjelentősebb eleme, és egyben tengelye a Duna. Ennek panorámájában kirajzolódik a város strukA Hajógyári szigeten levő értékes maradványok bemutatása a hajógyár ottani műkő- túrája, érzékelhető a természeti (táji) és az épített környezet kivételes egysége, Budadésével nem összeegyeztethető. A budai oldalon még szabad területen találhatók az pest vi,ágvárosi atmoszférája, amelyben együtt él a város múltja és ennek értékes albertfalvai castrum és vicus maradványai, míg a nagytétényi castrum maradványai hagyományai, valamint a mai élet lüktetése. beépített területen fekszenek, s csak egyes részleteinek feltárása történt meg. A pesti oldalon a Március 15. téri római erőd maradványainak bemutatását a korábbi föld- Budapest városképének legnagyobb értékei, a városképegyüttes legértékesebb elemei alatti múzeum helyett jobban oldja meg a parkterületbe foglalásuk. a Duna mentén szerveződtek. Aki Budapestet felidézi, az a Dunára gondol, látja a hidakat, a budai rakpart mentén A középkor épületemlékei - a római kori romokhoz hasonlóan - már a múlt század a f0|y5 vjzében tükröződő „csipkés" városképet, a Várhegyet, a Gellérthegyet és a óta megbecsültek voltak. A Margitszigeten az 1838 as árvíz nyomán került napvilágra budaj hegyoldalakat, a pesti oldalon a rakpartra kiülő Parlamentet, az új szállodákat, a domonkos templom romja, s bár azóta több alkalommal folytak feltárások és a régi vámházat (a mai Közgazdasági Egyetemet), helyreállítások, a kolostor teljes területe a mai napig sem ismert. Ennek ellenére legjobb érvényesülése a középkori — domonkos, ferences és premontrei — romoknak a legfontosabb városképi elemek azonosulnak bennünk Budapest legfőbb érté éppen a Margitszigeten látható, lévén, hogy a sziget úgyszólván teljes területe köz- keivel. park. Hasonló a helyzet a Tabán bontása idején feltárt középkori épületmaradvá- A dunai panoráma déli hangsúlya az Erzsébet-híd, amelynek két oldalán, a két hídfőnyokkal, s azokkal, melyeknek bemutatása környezetük parkosításával járt együtt, ben g város történe|mének nagyértékű együttesei találhatók. A budai oldalon - talán mint például a Szent Lázár templom maradványai a Bugát utcában, vagy a III. kerü- g jegrégjbb emjék _ az eraviszkusz maradvány, e mellett a szép barokk tabáni temleti Mókus utcai iskola udvarán a klarissza templom és kolostor. p|om g Ge||ért.hegy 0|da|án a Gellért emlékmű, a hegytetőn a Citadella a Szabadság szoborral. A pesti oldalon a festői barokk plébániatemplom, gótikus szentéllyel, re- A harmincas évek tudatos várostörténeti kutatásai révén megismert emlékek egy ré- neszánsz pasztoforiumaival és az ősi átkelőhely védelmére épített római erőd romjai, szének helyreállítása és környezetbe illesztése — mint például Mátyás király nyaralójának maradványai a Vörös Hadsereg útján — még várat magára. Erről a helyről távolabb tekintve megjelenik a budai hídfő többszintes forgalmi csomópontja, a Gellérthegy meredek sziklái alatt meghúzódó török-kupolás gyógyfür- A kamaraerdei kánai Szent Szabina bencés kolostor maradványai már a múlt század dő, és a budai látkép legjellegzetesebb elemeként a Palotából és a Várnegyedből álló végén ismertek voltak, védelmükre és helyreállításukra azonban azóta sem került sor. Várhegy, ennek fundamentumaként jelentkező bástyafalakkal, a buzogánytoronnyal Egyedül a Budakeszi úton a Pilisi Parkerdőgazdaság területén készül a budaszentlő- és a barbakánnal. rinci XV. századi pálos kolostor s templom helyreállítása, bemutatása. ^ Budapestnck a világ kulturális örökségei között számontartott épületA pesti városfal egy szakaszát még az 1930-as években szabaddá tették a Királyi Pál együttese. u. 13/b. számú ház udvarán. Az 1960-as, 1970-es években folytatódott ez a tevékeny- A palota-együttes helyreállítása befejezéshez közeledik. A volt királyi palotát újjáépíség a Múzeum krt. - Magyar és Bástya utcai épületek közös hátsó telekhatárán lát- tették, az épület minden szárnya elkészült. A déli - barokk - palotaszárnyban a ható falszakaszok bemutatásával. Budapesti Történeti Múzeum, a hajdani neobarokk nyugati és keleti szárnyakban az Országos Széchenyi Könyvtár és a Nemzeti Galéria kapott helyet. Evek óta műkö- A közelmúltban, a Váci utca burkolatának felújítása során került sor a Váci kapu djk a Várszínház - nem épült még újjá a Szent György tér és a Dísz tér közötti, ma maradványainak jelzésére a kövezetben. js romos és a háború nyomait magánviselő volt Honvédelmi Minisztérium épülete. 28 %
