1988. május 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

50

ta.; I i BUDAPEST KISKERESKEDELMI ÜZLETHÁLÓZATA KERÜLETENKÉNT 2.4-1 táblázat nek mondható vonzásskálájából kiemelkedik szép fekvése, városképe, gyógyadottsá­1986 VÉGÉN 9ai és pezsgő kulturális élete. (Gyógyszertárak és munkahelyi vendéglátás nélkül) —-------—| Történelmileg kialakult helyzetéből adódóan ide összpontosul a tudományos tanács­Élelmiszer Iparcikk Áruház Egyéb Vendég- Összesen kozások, kongresszusok, valamint a határainkon túl is érdeklődést kiváltó kulturális Kerü- egy- (m2) egy- (nr) egy- (m2) ker.-i látás egy- (m ) rendezvények többsége. Ezen túl a gazdasági-kereskedelmi élet központja, egyben let 569 509 sé9 egység (m ) ség 3z egyik európai észak-déli közlekedési tranzitfolyosó fontos állomása. Magyaror­I. 51 14 741 58 3 985 - - 91 25 982 200 44 708 sz^9 egyetlen abszolút vonzású helye, a többi térség és település, beleértve a Balatont II. 134 18488 119 9 250 1 1 512 113 22 866 367 52 116 is, csak relatív vonzerőt képvisel. Az idegenforgalmi kereslet 1/5-e Budapesthez III. 127 23 980 112 13 1 54 1 3 866 118 26 039 358 67 039 kötődik és ez 1975-85 között 100%-al nőtt. IV. 96 19549 106 9 943 1 7 585 67 11 267 270 48 344 tó ;« foS Ss l foS !S foS 4S 107 038 kednek^ki'-ide98nf°rflalmi jelsntőségű fejlesztései kőiül a kővetkezők emel­VII. 166 20 845 263 53 881 6 20 636 139 38 153 574 133 515 VIII. 196 22 139 263 41 842 1 18035 156 35 591 616 117 607 - igényes szállodák és gyógyszállók épültek, elsősorban az osztrák hitelkonstrukció IX. 160 22 709 151 22 547 1 2 613 99 19 427 411 67 296 segítségével1 X. 120 19734 77 12 233 5 17927 71 15096 273 64990 - repülőtérbővítés, Ferihegy 11. létesítése; XI. 153 26 246 169 17 576 2 18 975 129 28 004 453 90 801 „ ./.. Xll 69 1 0 456 52 3 866 - - 82 1 6 279 203 30 601 elkészült a Kongresszusi Központ; xiii 190 28 772 196 24 434 1 20 447 157 34 236 544 107 889 — felépült a Budapest Sportcsarnok; | XIV. 169 28 251 134 18 840 2 5 710 149 29 949 454 82 750 — megépült és sikeres versenyeket bonyolított le a Forma I. versenypálya; XV. 104 16 481 80 7 304 1 5 395 52 7 741 237 36 922 — hagyományossá vált a Budapesti Tavaszi Fesztivál. ! XVI. 83 12275 47 3 119 - - 34 5 188 164 20 582 tói!!: m foS S lm ,'m tó IZ Z ££ AZ eredmények "9 9*" ™goldésra .éré f^datok is az id^nforgalon, XIX 110 14002 71 7 183 2 14230 45 6 699 228 42 114 szempontjából. 1980-85 kozott a kereslet növekedésének dinamikája a korábbi ot xx. 138 17 221 76 7 599 2 9 822 73 11 814 291 46 456 évhez képest Budapesten is megtorpant, összetétele módosult a külföldi kereslet és a xxi. 111 18863 68 6 778 1 6 278 57 11 265 237 43 184 szállásigényes forgalom javára. A szállodafejlesztés során elsősorban a 3-4-5csilla­Xx11. 66 10 484 40 4 235 - - 37 5 337 143 20 056 g0S szállodai férőhelyek száma bővült, ezek az összes férőhelyek 76%-át teszik ki. ~ö2T~ 2711 ,410595 2844 400656 33 181 460 2081 450 048 7671 1442 766 Ezért az alacsonyabb kategóriájú szállodai kapacitás bővítése szükséges, mindenek­> L n— ---------------------------------------L—__J------------------------------------------------ előtt a szocialista reláció turistáinak elhelyezése céljából. Az idegenforgalom szinterei az áruházak, üzletházak és a kiskereskedelem üzletei Szolgáltatások: js Ezek ggy r^sze e|avu|t< túlzsúfolt és kultúrálatlan. A szükséges kiépítettség hiánya a lehetséges forgalmat korlátozza. A fővárosban 1983 december 31-i KSH felmérés szerint 2053 állami, valamint szövetkezeti vállalat végzett szolgáltatói tevékenységet a következő szolgáltatás- , , , csoportokban- A város alatti hévízkészlet kihasználtsága elmarad az igényektől és a lehetséges szint­- személygépkocsi javító 83 től< A me9Iévő fürdö és gyógyfürdő hálózat korszerű és színvonalas felújítása elen­- textiltisztító 285 gedhetetlen, bővítése szükségszerű. A kapcsolható gyógyüdülés lehetőségeinek fej­1 elektromos háztartási gép javító 117 ekkor növeli az idegenforgalom felvevökapacitását.- építőipari szolgáltatás 285- fodrászat 563 Rendkívül jelentős Budapestnek és környékének idegenforgalmi kapcsolata. A kör­- egyéb 720 nyék és a főváros idegenforgalmi értelemben egymás küldőterületei. Főleg a Buda­összesen: 2053 pesten tartózkodóknak jelent az agglomeráció fontos kiegészítő vonzást, de egyben a környéken üdülők Budapestre utazása is jellemző. Az állami szektor mellett — mint az ország egészében - Budapesten is jelentős a szolgáltatásban a kisiparosok szerepe és feladata. Számuk több ezerre tehető. Budapest lakossága a zsúfolt városi együttélés és annak összes negatív hatása miatt Általánosságban megállapítható, hogy a fejlődés és fejlesztés ellenére a szolgáltatások jgen magas keresleti igénnyel jelenik meg az agglomerációban. A környék kedvező • %#©© ' j iránti igény - egyes területeken és időszakokban - bizonyos mértékig kielégítetlen. természetföldrajzi adottságú fővárosközeli körzetei helyenként rendkívül vonzó kínálattal nyújtanak üdülési-kirándulási lehetőséget a lakosságnak és a turistáknak egyaránt. IDEGENFORGALOM Az agglomeráció közelébe eső idegenforgalmi jelentőségű tájegységek a következők: Magyarország idegenforgalmi vonzóerejének legjelentősebb tényezője Budapest. Sajá- Dunakanyar, Ráckeve, Budai hegyvidék, Gödöllői dombság, Velencei tó és kör­tos adottságai révén lényegesen vonzóbb, mint Európa számos fővárosa. Szinte teljes- nyéke 22 50 j "‘*•■99190 t „ Cl

Next

/
Thumbnails
Contents