1988. május 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
51
— | | ró-"---------------------------------—---------• I I --------------------------- |-----------------------------------------------------------------|--------x--------------------------------------------------------------------------------------------------------W (9 ® IP « . -fiiPi * ! i 2.5 LAKASALLOMANY - LAKÓTERÜLETEK A központi fekvésű kerületekben a lakásállomány kissé csökkent (1,6%). Ennek oka az volt, hogy az életveszélyesnek nyilvánított lakóépületeket folyamatosan lebontották, lakásépítésre viszont alig került sor. LAKASALLOMANY A budai oldalon növekedett leggyorsabban a lakásállomány (47,3%). A növekedés Az elmúlt időszakban a főváros fejlesztésének egyik kiemelt feladata a lakáshelyzet üteme a VI. ötéves terv időszakában felgyorsult, javítása volt. Ennek eredménye a lakásállomány változásán mérhető le. Lak4s(e„r) A pesti városmaghoz csatlakozó és így átmenetet képező kerületekben a lakásállo-Lakásállomány 1970-ben 626 4 mány növekedése 31,4% volt. A növekedés nagyobb része 1970 és 1980 között kö * vetkezett be-Lakásépítés 1970-1985 között 252,9- Lakásmegszünés 1970-1985 között 78,7 A .. , . ... „ .. , . , ... A- Lakásállomány 1986-ban 800.6 A fo© fo' Peremkfofofo a 'afollomány 38,7%-kal növekedett. Ebben kiemelkedő szerepe van a VI. oteves terv időszakában felépített lakásoknak. A lakásmegszünések száma 1970—1980 között átlagosan évi 600 volt, 1980—1985 között ez az átlag a felére csökkent. A lakásmegszünések okai:- az életveszélyes és romos lakóépületek bontása, LAKÓTERÜLETEK, BEÉPÍTÉSI KATEGÓRIÁK- a szociális szempontból nem megfelelő telepek felszámolása,- az elavult állományú peremkerületek és egyéb városrészek rekonstrukciója, A lakóterületek a város beépített területének legkiterjedtebb, és társadalmi jelentőa városrendezést, közlekedési, stb. okokból szükséges bontások, ségűk miatt a legfontosabb területfelhasználási elemei, amelyek alapvetően meghatá- a lakásfejlesztéssel együtt járó lakásbontás voltak. rozzák a város arculatát, szerkezetét. Az új lakások száma 1970- 1985 között évente átlagosan 16 ezer volt, 1982 óta ez az állami lakásépítés visszaesése miatt folyamatosan csökkent. Az 1970-1980 kö A lakóépületeken kívül magukba foglalnak nem zavaró ipari üzemeket, közmű és zötti időszakban a lakások 65%-a állami lakásként épült fel. A lakásépítésre fordít- közlekedési létesítményeket, kisebb közparkokat, az alapfokú intézmények terüleható tanácsi fejlesztési eszközök mérséklődése következtében csökkent az állami la leit, valamint a lakóutcák és a parkolók területét is. kásépítés mértéke és aránya (1984-ben csak 29% volt). A lakások számának növekedése mellett kedvezően változott a lakásállomány össze- A lakóterületeket beépítési jelleg és intenzitás szerint három fő kategóriába soroltuk: tétele. Az egyszobás lakások aránya 1980-ra 49%-ról 35%-ra csökkent. Ebben az ~ tömör városias évben a lakásállomány 1/4 része volt még félkomfortos, vagy komfort nélküli. Az ~ laza varosias és 1 szobás lakások aránya a 40%-ot meghaladta a VI., VII., VIII., IX., Xlll. és XX. ~ csa|ádihózas beépítésű területekre. kerületben, ahol a komfort nélküli lakások aránya is a legmagasabb. Tömör városias lakóterületeken a nagy lakássűrűségű (95-125 lakás/ha) többszintes, Az 1984. ev, rrakrocenzus adatai szerin, az egyszobás lakások aránya 27%-ra, a kom- te|kB 2ártJorú beé lakóterületek értendök _ íde sorolua a pKti be|ső kert|e. fórt nélküli lakások aránya 16%-,a csökkent. A 3 és többszobás lakások száma nőve tekbw levő lakóterületake, IV., VI.. VII.. VIII. és IX. ker.1, valamint Budán a IL, kedett, de arányaiban alig változott 19%-röl 11%-ral. . ML. XI. és XII. kerület belső lakóterületi részeit, az I. kerület beépített területének Budapest lakásállománya a lakásépítések és megszűnések hatására 1970-1985 kö- jelentős részét,végül ide tartoznak az utóbbi 30 év alatt épült többszintes, tömbtelzött 27,8%-kal növekedett. A lakásállomány változása területileg tekintve igen nagy kés beépítésű új lakónegyedek is. eltéréseket mutat. BUDAPEST LAKÁSÁLLOMÁNYÁNAK TERÜLETI MEGOSZLÁSA (ezer lakás) 2.5-1 táblázat Laza városias beépítésű területeknek sorolhatók a telkes, alacsony szintszámú, ^ ________ zártsorú, részben iparral vegyes átmeneti övezetek (mint pl.Óbuda, Angyalföld, Kő 1970 I 1980 I ig86 Változás %-a bánya egyes részei),a telkes szabadonálló társasházas területek (pl. a budai hegyviTerületi csoportok január 1. 1970-1985 dék belső fekvésű területei, Zugló egyes részei). Az új lakónegyedek egy része is ide között sorolható, ha a bruttó lakássűrűség a 30-95 lakás/ha lakássűrűségi tartományba esik Központi fekvésű kerü- ~ ló1- Csatárka úti lakótelep, Bartók Béla úti lakótelep), letek (I., V—IX.) 178,7 175.2 175.8 - 1,6 Budai kerületek A családiházas beépítésű területek lakássűrűsége nem haladja meg a 30 lakás/ha mér(li., III., Xl., Xll., XXil.) 143,0 185,6 210,7 ‘47,3 téket. Ide tartoznak a budai hegyvidék külső területei, Kőbánya, Angyalföld egyes Pesti oldal átmeneti fék részei, valamint a peremkerületek lakóterületének túlnyomó többsége, vésu kerületei (X., Xlll., Pesti oldal peremkerüle- 116 7 141 4 153 4 314 A különböző kategóriájú lakóterületek nagyságát, egymáshoz és a főváros egész tetei (IV., XV.-XXI.) 188 0 224,5 260 7 +38 7 rületéhez viszonyított arányát a következő 2.5-2 táblázat mutatja. & Összesen: 626,4 726,7 800 6 +27 8
