1988. május 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

168

FŐVÁROS ÉS AZ AGGLOMERÁCIÓ KAPCSOLATA, EGYÜTTES VÍZIGÉNYE

következtében keletkeznek. Itt a magas talajvíz miatt a szennyvíz elszikkasztása A Szentendrei sziget és Csépel sziget víznyerő területei, a főváros és az agglomeráció "ehéz. i«<*» «"< tó£7°

közös vízkincsének kell tekinteni A vízellátás kapcsolatai távlatban még az agglo- * "e et, "*'« " k1 “ /// lT I T° k IS' Ü8T £

el ke készíteni az utak magassági szabályozását is, hogy ujabb lefolyástalan terumeráció határán is túlnyúlnak. , . .. , „„„„„l.

1 - letek ne keletkezhessenek.

A vizsgálati fejezetben leírt településeken felül, az agglomerációs községek jelenlegi • i * • m * - ...

r x x.x ti tt, ■./ , . uj l, , (,Lzir . A területrendezési elkepzelesektol függően jelentős főgyűjtőket, gyűjtőket és szivízfelhasználása megnó, illetve további te épülések kapcsolódnak a vízhálózati rend- , un ánttoni , l. ♦ 4ul- , , . . ... , . , , . . . , .

a x» x , L . . , , ,,, , ... , lz • , u t *u . vattvútelepeket kell építem, amelyek a további lakásépítés alapfeltételei. A 14. sz.

szerhez. A főváros vízbázisait ésa hálózathoz, illetve vízbázisokhoz távlatban kapcso- v t,»ix„uA,uti „„u* , « -*--i , .. , , , ,

.... ró, x - • o,* 4 xl ró, tervap megkülönböztet! azokat a főgyűjtőket, nyomócsöveket, amelyeknek a meglódó telepulesek összefüggéseit 3.11-1 sz. ábra tartalmazza. M „ . . . , . . u,, . .. ., ' . . . . ... ,

építése a műszaki-gazdasági feltetelek merlegelesével hosszú távra illetve nagy távra

A Fővárosi Vízművektől történő vízátvétellel ellátandó települések sora távlatban várható. Az ellátatlan peremkerületeket be kell kapcsolni a csatornázási rendszerbe.

3 lényeges ponton bővül: Szentendrénél, Dunakeszinél és Érd, Százhalombatta Az elavult közcsatornák és szivattyútelepek átépítését gyorsítani kell. A közlekedési

térségében. A szentendrei vízátvételnél alternatívaként figyelembe kell venni a Soly- és városrészrekonstrukciókkal összehangoltan a csatornákat is fel kell újítani.

már, Üröm felöl való ellátás lehetőségét.

„A főváros szennyvízelvezetése és szennyvíztisztítása programja” (1985) rögzítette Az agglomerációs települések vízigénye. a szennyvíztisztítók vízgyűjtő területét és azoknak az agglomerációs településeknek

A települések engedélyezett vízkontingense jelenleg: kb. 53 e m3/d. Az érvényes a körét, amelyek a fővárosi hálózatokon keresztül a szenny víztisztítás szempontjából

megállapodások szerint 1990-ig 29 e m3/d újabb vízkontingenst kell az agglomeráció a három telephez csatolhatok,

részére biztosítani. Az 1990-es évtől az ezredfordulóig pedig további 75 e mJ/d többletvízigénnyel kell számolni, így 2000-re az agglomerációba 157 e m3/d vízmennyiség kerülne átadásra (A budapesti agglomeráció regionális rendezési tervének A CSATORNAHÁLÓZAT FEJLESZTÉSI PROGRAMJA

adatai szerint.) A csúcsfogyasztásból számolt átlagfogyasztás 112 e m3/d. jelen fejezetrészben vízgyűjtőterületenként ismertetjük a szükséges fejlesztéseket.

A főváros és az agglomeráció becsült vízigénye az ezredfordulóra: átlagos vízigény: 1050 e + 112 e = 1162 e m3/d

csúcsvízigény: 1470 e + 157 e = 1627 e m3/d Észak-Buda

Vízgyűjtő területe az Aranyhegyi pataktól Északra fekvő terület.

3 112 CSATORNÁZÁS A térsé9ben lényegében csak a lakótelepek (Békásmegyer, Pók utca, Ernőd utca

környéke) csatornázottak (egyesített rendszerei).

Budapest szenny- és csapadékvizeinek befogadója a hegy és vízrajzi adottságok mi- A Békásme9Veri lakótelep hálózatának végpontján szivattyútelep épült, mely távat, a Duna. A Duna tőváros fölötti szakasza erősen szennyezett, amit tovább növel la,ban átemeléssel a méretezett kapacitásáig a tervezett Észak-buda. főgyűjtőbe emel

a budapesti szennyvíz át- továbbá illetve jelenleg háromszoros hígításig a Duna sodorvonalába nyom, nagyobb hígítás esetén a zárporvizeket parti kitorkolással továbbítja a Dunába. A tér- A fajlagos vízfelhasználás és csatornázottság arányának növekedése miatt a Duna ségben tervezés alatt áll a Mocsáros dűlői lakótelep, csatornahálózata szintén egyesivízminősége fokozatosan romlik, ezért környezetvédelmi és vízellátás fejlesztési tett rendszerű lesz.

okok miatt a teljes agglomerációs térségben a szennyvíztisztítás megoldása halaszthatatlan Az észak-budai főgyűjtő végpontján van a szenny- és csapadékvizek átemelésére az

a tx a * x -i róx x i x x.- . igeiglenes Pók utcai szivattyútelep, melyet végleges kapacitásúra ki kell építeni, miA fővárosi csatornamű fejlesztésének végcélja az, hogy a főváros telies beéDÍtendő , , ’ y - '

tprülPtiSrAi p c7prmwwi7pL-pt rcatnrnaMi • t v f .a. eeP|tena0 vei távlatban ez fogja az észak-budapesti tisztítótelepre juttatni a szennyvízcsucsra

teruleteról a szennyvizeket zárt csatornahálózat gyűjtse össze. Ez alól csak ott tehető x * . . , A

kivétel, ahol laza (családiházas, kertes) beépítés marad, és a szennyvíznek elszikkasz rnéreteett kapac.tásá.g ter,edő vlzmennyiseget.

* itt,,*! fa x * i „a ** a ti- *i .iu x i , . ^e9 keH építeni a Monostori úttól a békásmegyeri szivattyútelepig az észak-budai

tása a kedvező talajadottságok következtében a felszín alatti ivóvíz-készleteket nem tu .<• ... • .. .... -i * x x • i u

. c i . , ... .. i -i , főgyűjtőt, ezzel megteremtve a esi aghegyi családiházas terület csatornázási lehekárosítja. Egyes alacsony beépítésű peremkeruletrészek kivételével a csatornázás tő5é Ltávlatban is egyesített rendszerű, tehát a hálózat a főváros túlnyomó részéről a csapa- IS’

dékvizeket is elvezeti. A vízgyűjtőterület Északon fogadja Budakalász, Délen a Bécsi út mentén Solymár,

A csatornahálózat kiterjedésével a jelenleg elvezetett közel 1,0 millió mJ/d becsült Pilisvörösvár, Pilisborosjenő és Üröm szennyvizeit.

szárazidei szennyvíz 2000-re 1,1 -1,3 millió m3 -re emelkedik. Elérendő cél a főváros- A Szentendrei regionális rendszer csatlakozását a békásmegyeri hálózathoz az ezredban a csatornázott lakások arányának 84,6%-ról 90-92%-ra emelése. 1985-ben forduló körül meg kell oldani. A szentendrei szennyvíztisztító telepnek távlatban

a főváros beépített területének 64%-a volt csatornázva, ezt 2000-ig legalább 70%-ra nincs területi bővítési lehetősége, a rácsatlakozást indokolja még a parti szűrésű

kívánatos emelni. kutak, a Római part, és a teljes budai partszakasz védelme is.

Kiemelt feladat a szenny- és csapadékvíz elvezetése a lefolyástalan (mély-) területek- A Pőváros azonban nem tudja fogadni a szentendrei vizeket az Észak-budapesti

ről. Lefolyástalan területek részben természeti adottságok, másrészt hibás mester- tisztítótelep III. ütemének elkészülte előtt. A fogadásra vonatkozó vizsgálatokat

séges beavatkozás (feltöltések, árkok megszüntetése, illetve rendezetlensége stb.) csak az előző két ütem megépülte után lehet elkészíteni.

'tói? „ . _-------------|----------------------------------- «-|-------------------------------|--------------------—----------|----------------|------—-------------------------------- l----------|--------Egs------X