1988. május 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
169
Közép-Buda vizeket a Dunába vezetni. így épült ki jól elhatárolhatóan északról délre 11 egymás’ Az Aranyhegyi pataktól a Hosszúréti patakig terjedő terület, amely négy részterü- tói független rendszer. letre osztható: _ A kerület csatornázottsága rendkívül alacsony színvonalú. Számottevő csatornarendszer csak a Duna menti ipari sávban Budafok és Nagytétény központi részeiben, a) Zsigmond téri szivattyútelep vízgyűjtőterülete valamint az új lakótelepeken található. Északi részén elválasztott rendszerű a Bogdáni—Hévízi úttól délre egyesített rendszerű hálózat épül, ki. Az északi terület szennyvizei a Zab utcai átemelőhöz ér- Feszítő gondkén, jelentkezik a maglevő hálózat kapacitásának elégtelensége, ezer, keznek, amely az egyesített rendszerű Vihar utcai főgyűjtőbe továbbítja a szenny- ula v zgyujtők bekapcsolására nincs e etoseg. vizeket. A térségen belül a legfontosabb feladat: a Zsigmond téri szivattyútelep A XXII. kerület távlati csatornázási rendszere elválasztott rendszerű, rekonstrukciója. A szivattyútelep feladata: a budai Dunaparti főgyűjtő kiépítéséig A Dél-budai tisztítótelep a szennyvíztisztítási programban az utolsó helyen áll, 1 3 szennyvizek továbbításé 3 Dunábs ezert 3 csetomázási rendszert fokozstosen kell kiépíteni. Távlati szerepe a főgyűjtő kiépítése után: Az 1 • kiépítési ütemben a szenny- és csapadékvizek befogadója a Duna. — a telepre érkező szennyvízcsúcs továbbítása átemeléssel a budai főgyűjtőbe, A "• ütemben a szennyvizek összegyűjtve a Dél-budai szennyvíztisztító telepre, — hígított vizek továbbítása átemeléssel a Duna sodorvonalába, vagy záporvizek to- a csapadékvizek pedig továbbra is a Dunába kerülnek. vábbítása a befogadóba. A szennyvíztisztítási program rögzíti a Dél-Budai szennyvíztisztító telep kiépítésének szükségességét, helyét a nagytétényi sertéshizlaldától délre, a hizlalda — b) Budai Duna-parti főgyűjtő, ördögárok főgyűjtő és Villányi-úti főgyűjtő területe Duna (6<)S út) _ Budapest közigazgatási határa és a Budapest-Érd közötti főút A budai oldalon is szükség van a Dunába torkolló csatornák szennyvizeit összefogó á|ta| hatám|t terü)eten je)ö|ték ki A szennyvíztisztító helyének biztosítását és a közfőgyűjtőre, ennek Bem tér - és Batthyány tér közötti szakasza, az átemelő, valamint lekedésfejlesztést össze kell hangolni. a Pala utca és a Lánchíd közötti szakasz kiépült. ................ A főgyűjtőt ki kell építeni a Hamtsabégi Út-Budafoki ú, csomópontjáig. A szennyvizeknek a tisztítótelepre való vezetesé, az un. Del-buda, fógyu„ő csatorna Buda középső részének legnagyobb méretű és vízgyűjtőterületű csatornája az ördög- szivattyútelepeinek (Tóth J. út Vasút u,) kiépítése fogja megoldani. árok főgyűjtő. A főgyűjtő a saját vízgyűjtő területéről érkező szennyvizeken túlmenően fogadja a A Dunától a Budenz útig zárt szelvényű, további szakasza nyílt árok. A távlati terv végpontján (Budafok, Ady Endre út Balatoni út felé eső végén) az agglomerációs szerint a Vadaskerti útig be kell boltozni és így egyesített rendszerű csatornaként települések (Budaörs, Budakeszi, Törökbálint) szennyvizeit, valamint a Vágóhíd út fog üzemelni. Itt fogadja a Pesthidegkút ellátására kiépítendő gyűjtőcsatornát. térségében a Csepel sziget felől — Duna alatt átvezetett nyomócsövön — érkező Jelentős kiépítendő mellékgyűjtője még a Petényi utcai csatorna, amely az Istenhegy szennyvizeket is. vízelvezetését oldaná meg. A Villányi úti főgyűjtő tehermentesítése a hegyvidék 1 intenzív beépítése miatt szükséges. Észak-Pest c) Kelenföldi szivattyútelep vízgyűjtőterülete A térségbe két szivattyútelep (Újpest, Angyalföld) vízgyűjtő területe tartozik. A szivattyútelep főgyűjtője a Budafoki úti és a Hamzsabégi úti csatorna, mely a Karolina útig van kiépítve, továbbépítése a Budaörsi útig szükséges. a) Qjpesti szivattyútelep vízgyűjtő területe A vízgyűjtőterület nagyrésze csatornázott, kivéve a Galvani—Andor utcai gyűjtőt. Az általános csatornázási terv szerint a rákospalotai szennyvizeket át kell vezetni A XI. kerület további beépítésének (Madár-hegy és Rupp-hegy) akadálya a Bartók az újpesti rendszerbe, így közvetlenül az Észak-budapesti tisztítótelepre kerülnek. Béla úti gyűjtő elégtelen szelvény mérete, a Hamzsabégi út és a Kelenföldi pályaud- Ez az újpesti magaszóna főgyűjtő Rákospalota irányába történő meghosszabbításávar között. val biztosítható. A Sasad i úttól nyugatra az elválasztott rendszerű területen a fejlesztéshez a Beregszá- A XV. kerületnek a háromszoros szennyvíz-hígítást biztosító mennyiségen felüli szí úti csatornákat kell megépíteni. csapadékvizei a Rákos és Szilaspatakba vezetendők. A IV. és XV. kerületben elA Kelenföldi szivattyútelepnek távlatban egész Közép-Buda (az Aranyhegyi patak- választott rendszerrel kell csatornázni a Szilas-pataktól északra eső területeket, tói a Hosszúréti patakig) szennyvizeit kell továbbítania az észak-csepeli központi Az újpesti mély- (Megyeri úti) és magaszóna főgyűjtő (József Attila u., Tó u.) a köszennyvíztisztító telepre. Ehhez új szennyvízoldali (a szennyvizeket kezelő) gépház zelmúltban épült meg a városközpont csatornázásával együtt. Ebben a térségben és medernyomócső építése szükséges. jelentős csatornaépítéseket kell még végrehajtani. ........... Rákospalota szennyvizeinek átkötéséhez az ún. újpesti magaszóna főgyűjtőt kell d) Albertfalva szivattyútelep v zgy'jtó terű ete meghosszabbítani az Elem u.—Mezőhegyes u.—Körvasút sor nyomvonalon a FrankoA meglevő hálózat a Budapest-Péca vasüfvonahg k,épult. A pécsi és hégvéshalmi u . To„ább kell épltsni az ún rákospalptai magaszóna főgyűjtőt és a Szilast vasútvonal, valamint a Határárok, Hosszuréti patak által kozrezárt terület mélvfpk- -i * x nuu . x x* ix-- x a rtx. •• t ’ , , A ! x . * x x u.x a ... .. '"e'yTeK k fe,é | tö teru|etrész gyu|tocsatorná|át az Ifjugárda ut- Dózsa György utvésű és csatornázatlan. A csatornázás lehetőségét a hiányzó gyűjtőcsatornák megépí- Czabán Samu út nyomvonalon tése teremti meg. Távlatban az Albertfalvai szivattyútelep a szennyvizeket a Kelpn- „ . x. - , . xi * ^ x -i * / nuu x , 3 ’ iveién A Szilas-pataktól északra az elválasztott rendszerű területen szennyvízgyűjtő épíj földi szivattyúié epre szá tja. tendő, csatlakozva a IV. kerületi részen a Szilas-patak déli oldalán építendő csatornához kiváltva a Sződligeti úti szennyvízátemelőt. Dél-Buda A XXII. kerület csatornázása öblözetenként épült ki. Egy^gy Dunára merőleges b) Angyalföldi szivattyútelep vízgyűjtőterülete völgyeiéiben kiépített gyűjtő hivatott a vízgyűjtőterületről a csapadék és szenny- A távlatban lényegesen kisebb lesz, mint a jelenlegi, ugyanis a Rákos-völgyi fő*1 ^ $ 1
