1988. április 6. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

54

f ” - -rr 9 — —---r*

•* ,k BWHHHH »%W+

m- 6 - fö

ték.- Az építési anyagok hiányát egyes anyagoknál.a szállító monopol helyzete okozza.- A Szövetkezetnél bizonytalanságot eredményez az a szerződési kötelezettség, amely 1990-ig maximált árformában a lakásépítésre a szövetkezetei kötelezi.

Az 1988.évben várhatóan szabadáras kategóriába sorolják a lakásépítési tevékenységet, és megszüntetik az építőanyagok fogyasztói árkiegészítését, ezért várható veszteségük, a 65 mFt-os szerződési kötelezettségüknél további minimum 10 mFt lesz.

5./ A vizsgálat megállapításainak bevezetőjében hivatkozunk arra, hogy Lakásépítőipari Szövetkezet szervezeti felépítése és belső elszámoltatási rendszere nem teszi lehetővé a valós költségek alakulásának vizsgálatát.

A költségfelfutás, építésvezetőségenként, illetve építési telephelyenként történik, az építésvezetőség feladása alapján.

A lakásépítéssel foglalkozó egy-egy építésvezetőség, egy-egy telepszerű lakásépítéssel foglalkozik, mivel a technológia és a szerződéseik szerint azonos időszakban több épületet építenek egyszerre, az anyagkivételezések és munkabérelszámolások telephelyre merülnek fel, azok épületre /kalkulációs egységre/ történő leosztását az építésvezetők utólag műszaki becslés alapján végzik el. Ebből következik, hogy az utókalkulációs lapokon és bizonylatok alapján megjelenített költségek nem a valóságosan felmerült költségeket takarják.

A 6.sz. melléklet példázza, hogy a 32, illetve 16 lakásos épületnél a munkabér felhasználás pontosan kétszeres. Ez nyilvánvalóan képzett szám, ezt tapasztalhatjuk a gépköltségeknél is.

Az anyagfelhasználást tekintve az anyagfeladás akkor is nyilvánvalóan valótlan, ha figyelembe vesszük az alvállalkozók által beépítésre ke- rülő anyagokat.

_____________________________________________________bh_____________________________