1988. január 13. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
246
* i j- 12 Szakoktatás Mig az általános iskolák és a rrimnáziumok esetében számos összehasonlításra alkalmas tényező alakítja, befolyásolja az iskolák közötti különbségeket, addig a szakoktatás területén bonyolultabb az összehasonlitás az iskolák sokféleséae, valamint az egyes iskolákkal szemben támasztott társadalmi, üzemi vagy szülői iaények differenciáltsága mitt. Ennek az oktatási formának elsődleges funkciója a szakma elsajátittatása olyan szinten, hogy a termelésbe bekapcsolódva a fiatal önállóan végezze a termelő, szolgáltató munkáját. Emellett a szakközép- , iskolák feladata még a továbbtanulásra való felkészítés is. A képzés két alapvető formája a szakközépiskolai- és a szakmunkásképzés . / A fővárosi középfokú iskolahálózatban a szakközépiskolák iránti szülői, tanulói érdeklődés és igény az elmúlt 15 év alatt megerősödött, s állandósult. A fővárosi általános iskolát végzettek 33-34 %-a tanul tovább ebben az iskolatípusban. Az oktatási intézmények közül a szakmunkásképzés áll a legközvetlenebb kapcsolatban a gazdasági élettel. A gazdasáai folyamatok következtében megnőtt a konvertálhatóbb tudás jelentősége . i A jelenlegi szakmunkásképzés struktúrája és létszámaránva ha~ “ s1 gyományos munkaerőigény alapján alakult ki. A vállalatok nagy része nem rendelkezik reális munkaerőszükségleti tervvel, több évre szóló prognózissal. A beiskolázási igényeket hozzávetőlegesen, a valós szükségletet meghaladóan határozzák meg. Minden középfokú képzésben meghatározó a beiskolázás, a továbbtanulásra jelentkezők felkészültsége, tudásszintje, családi, szociális háttere, másrészt az, hogy a fiatal az általa választott szakmát tanulhatja-e. 0? % ró .. . .*1*
