1988. január 13. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
245
i »- 11 A lemaradók felzárkóztatására sqorqalmaztuk a matematika és az idegen nyelvek tanításában a csoportbontást. Erőfeszítéseinket megértéssel fogadták a kerületek is, anyagi erőforrásaik függvényéban további tantárgyak /pl. kémia, technika, stb. csoportbontásához adtak segitséget. t A gimnáziumok szerepének megítélésében vita folyik. Vannak, akik vitatják a gimnáziumban tanulók jelenlegi számarányát, s úgy vélik, hogy csökkenteni kell a gimnáziumban továbbtanulók számát. Meggyőződésünk szerint ez nem indokolt. Jelenleg egyetlen olyan tanuló sincs a gimnáziumainkban, aki eredetileg nem oda akart menni. Gimnáziumba nem irányítottunk át gyermekeket. A gimnáziumi továbbtanulás növeli az alapműveltséget, jo|g|g alapot teremt a szakma megtanulására is. Segit a pálya végleges megválasztásában a oályaválasztás időpontjának kitolásával. Elhangzik olyan javaslat is, hogy a gimnáziumok közötti színvonalbeli különbségek egyik alapvető okát, vagyis a beiskolázásban az egyes iskolák népszerűségének előnyeit oly módon szüntessük meg, hogy szigorú felvételi körzethatárokat jelöljünk meg. Mások viszont azt javasolják, teljesen töröljük el a körzethatárokat, s mindenki oda jelentkezzen, ahová akar. A körzethatárok merev értelmezésével nem akarjuk sérteni az iskolaválasztási jogosultságokat. Addig azonban, ami.a a demog- ráfiai hullám le nem vonul, amig az újonnan épített gimnáziumok a macruk vonzáskörét meg nem tudják teremteni, a mai körzeteket - amelyek ecv-egy területen a gimnáziumi továbbtanulási lehetőséi egyenletesebbé tételét szolgálják - nem tudjuk feloldani. Meagyőződésünk, hogy a gimnáziumok leginkább maguk tudnak saját népszerűségükön javitani; az eredményeik növelése mellett ezt szolaálhatják a különböző iskoianapok, kulturális - sportnapok, stb 7 X •mm t *
