1988. január 13. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
241
.mm x * *Á* >9® ^ - i- 7 Az elmúlt másfél évtized fővárosi közoktatáspolitikai jelleg** zetesséqe volt, hogy állandóan j^len volt a pedagógus hiány, a képesités nélküliek alkalmazásának kényszere, a nvuqdijjo- gosultak szolgálatba tartásának szükségessége. /4.és 7.táblázat/ Minthogy a képzett és taraasztalt munkaerő egész hálózaton belüli racionálisabb mozgatása, egyenletesebb elosztása az alkalmazási szabályok .miatt a tanácsi szakigazgatási szervek számára lehetetlen, a leanehezebb objektiv helyzetű iskoláknál halmozódtak föl a legnagyobb pedagógus ellátási problémák is. 1 Az irányítási és a káderpolitikai előrelátás azonban a leqnehezebb helyzetű iskolák, az uj nagy iskolák élére tapasztalt, rátermett vezetőket állitott, a szakigazgatás és a szaktanács- adás ezen iskoláknak adta a legnagyobb segítséget és a helyi, kerületi, központi továbbképzés megpróbálta a képzésbeli fogyatékosságokat itt csökkenteni. Az általános iskoláról adott előbbi helyzetkép már bizonyos fokig tartalmazta az eddig megtett lépések, intézkedések, törekvések bemutatását is. Ezeket is összefoglalva a következőket mondhatjuk: Noha az iskolák munkája szinvonalbeli különbségei mögött álló alapvetően társadalmi eredetű okok az irányítás eszközeivel nem szüntethetők meg, a birtokunkban álló eszközrendszert megfelelően használtuk föl a kedvezőtlen külső tényezők nyers érl V vényesülésének tompítására, a kedvező hatások erejének fokozására:- az iskoláéra!tési, bővitési program csökkentette a terüleI ti feszültségeket, az átmeneti intézkedések tompították az ellátás rövidebb ideig ható kiéleződéseit,- a raedagógus ellátás javitása érdekében kezdeményezéseket tettünk az MM-nél képzési kapacitásuk növelésére, e cél‘ ra épületeket adtunk át, átmeneti képzési formákat segítettünk megteremteni, megkezdtük a pedagógusok átképzését a legégetőbb hiányt mutató szakágakra, / í 0%
