1988. január 13. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
240
» I ! — 6 *'*’ átcsoportosításokat, aut$busaoztatást, szükségtantermek igény- bevételét . Lényegében azonban a VI. és a VII. ötéves terv során ahol feszültségeknek tartós alapjuk volt és ahol uj lakótelepek épültek, fejlődött az iskolahálózat. Ez alapozta meg, hogy a demográfiai hullám-ellenére javult a váltakozási arány. 1981-ben a váltakozás aránya 29,9 % volt, ma 7,8 %. Ez a viszonylag kedvező kép azonban nagy szóródásokat mutat egyes iskolákban a teljes egy műszakos oktatástól - a teljes váltásig, i /5.sz. táblázat/ \ Sajátos hátrányt alakíthat - és alakitott is - ki a hiányok kiküszöbölésére törekvő "modern", gazdaságosság látszatát keltő igyekezet az úgynevezett "mammut-iskolák" létesítésével. 1981-ben 22 olyan iskolánk volt, ahol a létszám az 1000 főt meghaladta, ma 38 van. Időközben 10 iskola létszáma 1000 alá szállt, de helyébe 26 uj keletkezett. Idővel ezek egy részének létszáma is 1000 alá csökken. Minden pedagógiai tapasztalat egybehangzóan mutatja a túlzottan nagy, alig áttekinthető, emberi léptéket meghaladó iskolák súlyos gondjait a jó atmoszféráju nevelő iskola megteremtésében. /6.sz. táblázat/ Bár az eredményes pedagógiai munka fontos feltétele a taneszköz, ebben a tekintetben lényegében nagyobb az egyöntetűség, mint a feltételek más elemeiben. Még azt is elmondhatjuk, hoqy a tan+ , tó eszközök legújabb nemzedékének termékei, a számítógepek, video- berendezések kiegyenlítettebb terítésben vannak jelen az egyébként igen egyenlőtlen hálózatban mint a hagyományos eszközök. Bizonyos persze, hogy ebben szerepet játszott az előző évek társadalmi támogatása is a tudatosan tervezett fővárosi irányitásu ellátás mellett. Az iskolai hátrányok kialakulását vagy visszaszorulását igen nagy mértékben befolyásolja a pedagógus ellátás, a képzettségi szint, a továbbképzés lehetősége és a részükre nyújtott szakmai támogatás. . j \ ^ fi c **> - ás+ ||
