1988. január 13. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

239

-------------------------------------------- ”~ X

■">•999 t ao#

*

Í- 5 A főváros általános iskoláinak minteay 20-22 %-a van olyan helyzetben, hogy a támogatást megérdemelné, de ma csak az iskolák 10 %-nak adhatnak ilyen pótlékot.

A ciqánvtanulók társadalmi beilleszkedését segiti az a céljutalmazási rendszer, amelyet 1982 óta alkalmazunk.

Ezekben a hátrányos helyzetű iskolákban növeltük az iskolai gyermekvédelmi felelősök számát, a legtöbb veszélyeztetett gyermeket nyilvántartó kerületekben a nevelési tanácsadókat képzett pszichológussal, pedagógussal erősítettük meg.

k Jföff

Egyes iskolákba /III., X., XVII. kér./ iskolapszichológust állítottunk be a magatartászavarokkal küzdő gyermekekké] való foglalkozás céljából.

Az iskolai hátrányok kialakulásának sajátos nagyvárosi - és gyakran a figyelemből kieső - tényezője a lakosság áltlaqosnál * nagyobb arányú migrációja és az ezzel együttjáró tény, a gyerekek egy részének iskolaváltoztatása. Évente 20-22 ezer körüli azon gyerekek száma, akik szüleik költözése miatt iskolát váltanak /a létszám kb 10 %-a/. Az iskolaváltás jobban meoviseli a gyerekeket, mint az egyébként szintén rossz hatású pedagógus fluktuáció, hiszen teljes iskolai, baráti környezete megváltozik. Az elmúlt 7 évben létesült 41 általános iskola - amelyeknek megépítése óriási eredmény más vonatkozásban - mint az oda S?

került pedagógusok hagyomány és szokásrend nélküli műhelye - ■

különösen sok nehézséggel küzdve tudta a gyerekeknek megkönnyíteni a váltást.

Az iskolák közti szinvonalbeli különbségek kialakulásához a fővárosi általános iskolai hálózat egyenetlenségei is hozzájárulnak.

A demográfiai hullám az általános iskolások számát 63 %-kal megemelte, de ez a növekedés igen egyenetlen volt. Ahol nagyon intenziv volt, ott átmenetileg feszültségek keletkeztek. A zsúfoltság csökkentésére kényszerintézkedéseket hoztunk: körzet

I j Y