1988. január 13. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

238

r i- 4 Súlyos közoktatási gond Budapesten egyes területek elslummo- sodása. Egy-egy területen koncentráltan jelentkeznek olvan lakossági rétegek, melyek életmódja a gyermekek nevelését jelentős módon befolyásolja, az iskola hatását lerombolja. Amikor Kőbánya-Újhegy sétány általános iskolája felépült, a körzetébe tartozók jelentős hányada bűnöző, lumpen elem volt. De ilyen gócok alakulnak ki a VI., VII., VIII., IX. kerületekben a lumpen és nem dolgozó cigány családok beköltözésével. Egyes iskolákban arányuk a 30-ot is eléri. /2. sz. táblázat/

I

A család életmódjával függ össze a veszélyeztetett gyermekek ^ számának nagymértékű növekedése és ezeknek a koncentrálódása

egyes területekre. Az 1986-ban az össztanulólétszám 9,1 %-a volt a veszélyeztetettek közt nyilvántartva. Ugyanakkor vannak olyan körzetek, ahol ez a szám a 20-25 %-ot is meghaladja.

/3. sz. táblázat/

tt ' ‘

E körzetekben lévő iskolákban általában együtt jelentkeztek: az átlagosnál rosszabb tárgyi feltételek, a szocializációs problémával küzdő gyermekek magas száma, a pedanógusok fluktuációja miatt romló pedagógus összetétel. E problémák halmozódnak a belső városrészekben /VII., VIIT., IX./, néhány külső kerületben /XVII., XVIII., XX./ és a lakótelepek /III., XI.,

XIII., XV. kér./ egyes körzeteiben. /4. sz. táblázat/

A veszélyeztetett gyermekek érdekében az iskola egyik leghatékonyabb eszköze, az egésznapos nevelésbe való bevonásuk. A veszélyeztetett tanulók 66 %-a, a cigánytanulók 60,4 %-a naoközis.

Komoly erőfeszítéseket tettünk, hogy előmozdítsuk a tanulók társadalmi beilleszkedését, csökkentsük hátrányukat. Alapvető e feladat megoldásában a jól képzett, megfelelő pedagógus biztosítása, munkájának elismerése.

Bevezettük a különleges munkahelyi pótlékot, amelyet olyan pedagógusok kaphatnak, akik a többszörösen hátrányos helyzetű iskolákban tanitanak.

! • í

, . & [

I » ■ ..a»