1988. január 13. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
237
! — ' -**^9 , , , , ! ;•* i- 3 - A középfokú oktatási intézményekben a hátrány kialakulásának primér tényezője nem a közvetlen környezet, hanem a képzés irányába eső szakma társadalmi presztizse, az iskola vonzását meghatározó "hire", publicitása.- A tapasztalatok azt mutatják, hogy szerencsés összetételű nevelőtestületek koncepciózus, nagy erejű iskolavezetés a kemény környezeti és kedvezőtlen helyi tényezők ellenére meg tudnak állitani romló folyamatokat, meg tudják akadályozni, hogy a hátrányos objektiv tényezők az iskolai teljesitmények- ben is kifejezésre jussanak. A szubjektív tényezők ilyen szei rencsés koncentrációjára azonban egyre rosszabbak az objektiv feltételek. A nagyerejü szubjektív tényező egyben a legtörékenyebb. A fővárosi és a kerületi tanácsi.irányítás erőfeszítései arra irányultak, hogy az egyre nehezedő anyagi feltételek keretei között gátolják az iskolai teljesítményekben is megjelenő hátrányok kialakulását, növekedését és visszaszorításában segítsék az iskolákat. Az általános iskolák színvonalkülönbsége A családi környezetnek nagy szerepe van abban, hogy milyen a gyermekek kötelességteljesitéssel kapcsolatos magatartása. A szociális biztonságért, az egzisztenciáért többletmunkát teljesitőképesséqükön felüli anyagi terheket vállaló családok gyermekei gyakran nélkülözik a kellő gondoskodást, ösztönzést, irányítást. Ilyen gyermekek élnek nagy számban lakótelepeinken. Maguk rendelkeznek szabadidejükkel, a szülők az iskolára hárítják a nevelés teljes gondját, ők azonban csak potenciálisan veszélyeztetettek, akiket a pedagógusoknak be kell vonni az eqész- napos nevelésbe /napközi, klubnapközi, tanulószoba, szakkörök, diáksportköri foglalkozások/. Ez a munka általában eredményesnek tekinthető annak ellenére, hogy a napközis és tanulószobás tanulók aránya újabban csökken. /I. sz. táblázat/ nr Í i
