1988. január 13. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
236
............... ' ” ’ w ■ ’ fa'--X— 0 ■ ■ ti • ‘f. W® i ! i- 'i Maga a közoktatáspolitika, az irányítás ugyan mindig is érvényes törekvésként deklarálta a hátrány csökkentését, de más szintén fontos szempontjai /pl. a pedagógus munkaerőmozgás szabadsága, iskolai körzethatárok rugalmas kezlése, szabad pálya- választás, kiemelt támogatások pénzüayi korlátai, az osztályzat- központúság, a környezeti hatások felé nyitás... stb./ akadályozták a deklarált törekvés érvényesülését, illetve eszközeinek kiépítését. Azok a vizsgálatok, amelyeket a művelődésügyi főosztály végzett az egyes iskolák hátrányos helyzetének és a bennük tanuló gyerekek, fiatalok relativ hátrányának felhalmozódásával kapcsolatosan tömör összefoglalásban a következőket mutatják:- A hátrány kialakulásának legdöntőbb oka - legalább is az általános iskolák vonatkozásában - szociológiai természetű, és szoros kapcsolatban van a legképzetlenebb, legalacsonyabb kulturális szintű és deviáns életmódot folytató társadalmi rétegek migrációjával, a város bizonyos pontjain kialakuló összetömö- rülésével - az úgynevezett slummosodással, de éppígy az uj lakótelepek kezdeti hagyománytalanságával, az ott élők gyökérte- lenségével. A hátrány nem egyszerűen egyes iskolák körzeteiből szivárog az iskolába, hanem a körzethatárokat átlépő, nagyobb sugaru gócokból, s igy az iskolák egész csoportjára hat.- A környezeti hátrány ott alakul az iskolai teljesítményeket is markánsan jellemző befolyásoló erővé, ahol szekunder vagy tercier hátrányok .is felerősítik hatását - mint pl. zsúfoltságnö- vekedés, az épület állagának romlása, felszerelés leromlott állapota, a nevelőtestület fluktuációjának megnövekedése, iskolavezetés! gyengeségek...- A hátrányossá válás a hagyományos településeken lassú folyamat, az uj lakőteleoeken robbanásszerűen létrejövő, mert: az előbbiben az okok egymást idézik elő, a másodikban egyszerre jönnek létre. | illír . H ©ill mmi
