1988. január 13. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
137
i-11A szociális foglalkoztatóknak mindnehezebb gazdálkodási feltételek mellett kell feladatukat teljesíteni, saját bevételeik nyújtanak fedezetet kiadásaikra. 1988. évi 326 millió Ft-os tervük visszafogott, hiszen nem látható előre, hogy a megrendelők milyen mértékben és milyen áron tudják a munkát biztosítani, azt az alapanyag árak változásától, az ÁFA hatásától teszik függővé. Támogatással az ÁFA hatására 5% ellentételezést tartalmaz előirányzatuk. Várhatóan csökken a munkalehetőségek száma. A főállású dolgozók vonatkozásában - az alacsony bérek miatt — létszámgondokkal küzdenek. Az igény azonban a bedolgozási munkalehetőségekre növekszik, amit nem tudnak kielégíteni. A szociális otthonok 1988. évben 504 millió Ft-tal gazdálkodhatnak. A fővárosban vagy közvetlen közelében feltétlenül indokolt az időskorú szociális otthoni férőhelyek számának növelése. Ezért terven felül 1988-ban egy 70 férőhelyes szociális otthon működési többletigényét tervezzük. Az értelmi fogyatékosokat gondozó szakosított szociális otthoni férőhelyek száma sem elég, a várakozók elhelyezése csak profil változással lehetséges. Ennek érdekében a csákánydoroszlói elmebeteg otthon profilváltására kerül sor. Erre lehetőséget ad az 1988. január 1 -tői belépő 1 24 új férőhely. “ 1 Egyre több az alacsony nyugdíjjal, illetve jövedelemmel nem rendelkező gondozott, akinek gondozási díja alacsony vagy nem is fizet térítést. Így a szociális otthonok működési bevételének teljesítése 1988-ban is nehézséget okoz. A fővárosban az okta tusi, nevelési feladatok megoldására 1988. évre 8932 millió Ft-ot tervezhettünk. A főváros állami támogatásának 1987. évi csökkentése érintette az oktatás szakmai programját is 19,6 millió Ft-tal. A csökkentés az oktatás meglévő színvonalát ugyan nem befolyásolta, azonban az 1987/ 8S. tanévre tervezett új feladatokat már nem indíthattuk. A legnagyobb gondot a számítástechnikai oktatás fejlesztésének elmaradása jelenti, amelynek fejlesztése érdekében a főváros és az ágazat is nagy terheket vállalt az utóbbi években. A gyermek- és ifjúsági koroszályok arányaiban talán az eddigi legnagyobb átrendeződéssel kell számolnunk az 1988/89-es tanévben. Az általános iskolák felső tagozatának magas gyermeklétszáma a következő 2-3 évben lép át a középfokú képzési intézményekbe. Az alsó tagozatokon - az oktatási törvény adta új beiskolázási lehetőségek miatt is — erőteljes a csökkenés. Emellett kisebb mértékben, de még tart az óvódás korosztály csökkenése. A gazdaságossági szempontokat egyre inkább érvényesíteni kell az oktatásban is. A feladatarányok változása miatt felmerült az igény egy rugalmasabb, a feladatok költségigényét követő, illetve a mutika- erőgazdálkodásra jobban ösztönző finanszírozás kialakítására. A már 1987/88. tanévben bevezetésre került új rendszerben a csoport, illetve osztály normatívák helyett az oktatott, illetve ellátott tanuló létszámváltozások alapján történt az előirányzatok rendezése. Az új finanszírozási alapelvek kényszerítő elemeket hordoznak a hatékonyabb munkaerő-gazdálkodás eléréséhez, ezzel a fővárosi pedagógushiány enyhítéséhez, másrészt rugalmasabban kapcsolódnak az egyes feladatok pénzügyi szükségleteihez. A gazdasági önállóság iránti igény a középfokú intézményeknél megnövekedett, az előző évek integrációs törekvéseivel szemben. Egyes esetekben az integrált szervezeti forma — az intézmények eltérő sajátosságai miatt — nem is bizonyult életképesnek. Alapvető, hogy ezeket az átszervezéseket hosszabb távra átgondoltan, jól előkészítetten végezzék. Az intézményi diáksport ösztönzésére 70 Ft/főre emelték a tanulókra jutó sportcélú támogatást, amelyet az iskolák csak erre a feladatra fordíthatnak. /őr 0 aa® i _-______-.......................................
