1987. december 2. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

8

A testületek tagjai átérezték azt a felelőssséget, hogy munkájuk végzése során poli­tikai küldetést teljesítenek, hogy a tanács tevékenysége messzemenően kihat az ál­lampolgárok közhangulatára és az ezirányú felelősségérzetüknek számos esetben hangot is adnak. A tanácsüléseken javult az aktivitás, erősödött a kritikai hangvétel. Ezt elősegítette a MSZMP Központi Bizottságának 1984. évi állásfoglalása is, melynek alapján meg­vitatta és meghatározta a testület azokat a feladatokat, amelyek az egész apparátus , tevékenységét, a szocialista demokrácia továbbfejlesztését hivatottak elősegíteni. Az újjáválasztott kisebb létszámú tanácstestület, de nagyobb választókerületet képviselő tagjai ezek figyelembevételével folytatták közéleti munkájukat. Kedvező változást hozott, hogy ma már előfordul az úgynevezett kétfordulós tanács­ülés. Már ezzel a módszerrel szentesült a kerület VII. ötéves terve, a Liszt Ferenc tér rendezési koncepciója. Nem egy esetben előfordult, hogy hiányosnak, végig nem gondoltnak minősítettek a tanácstagok írásos anyagot, és az garancia arra, hogy nem születnek formális döntések. Nem egy esetben a helyszínen ellenőrizték az írásos anyag megállapításait, mint pl. a kereskedelmi ellátás, az ingatlankezelési tevékeny­ség megítélésénél is tették. Amikor szavazásra kerül sor, ma már senki nem ütközik meg azon, hogy nem mindenki támogatja az előterjesztésben foglaltakat. A megalapozottabb döntés érdekében a korábbinál többször jönnek össze a tanács tagjai. Megkülönböztetett figyelemmel kísérte a testület az éves költségvetések, a gazdál­kodási és fejlesztési tervek végrehajtását, a házkezelőségek munkáját, a kerületi szak­orvosi hálózat tapasztalatait, az élelmiszerellátás alakulását, a kerület közrendjének, közbiztonságának helyzetét. A végrehajtó bizottság munkáját a két ülés közötti idő­szakról készített jelentés alapján folyamatosan ellenőrzi, és természetesen a szak- apparátus tevékenységét is értékeli. Ennek elősegítésére a tanács tagjai teljes körű információt kapnak a végrehajtó bizottság által megvitatott és az egész kerületet érintő anyagokról, valamint az apparátus munkájáról. A testületi munka hatákony- ságát kedvezőtlenül befolyásolta az, hogy egy-egy ülésre túl sok napirendet terjesz­tettünk elő, és azok között esetenként a sorrendiség sem volt megfelelő. A tanács tagjai rendszeresen beszámoltak választóiknak. A részvételi arány egyes választókerületekre vetítve átlagosan 60-70 fő. Fővárosi szinten ezt megfelelőnek minősíthetjük, de ha a korábbi 150, illetve 75 tanácstagi körzethez viszonyítunk a je­lenlegi 57-tel szemben, akkor ez csökkenést mutat. Tanácstagjaink többsége érdekte­lenséggel indokolja a visszaesést, és ebben van igazság. Ennek előidézője sok eset­ben a házkezelési tevékenységre, annak fogyatékosságaira vezethető vissza, amikor az Ígérvények azok is maradnak, az intézkedések késnek, és még sorolhatnám. Nem elhanyagolható és döntő súlya van azonban az előkészítő-szervező munkának is. A tanács testületé által választott végrehajtó bizottság változatlanul 13 fővel látja el feladatát. Egyik legfontosabb ezek közül a tanács működésének elősegítése, s az ehhez nélkülözhetetlen érdemi és törvényes feltételek garantálása. A tanácstagi vá­lasztások idején a végrehajtó bizottság zavartalanul biztosította a szervezet műkö­dését és a személyi változások sem idéztek elő a testület munkájában gondot. Fela­y 4

Next

/
Thumbnails
Contents