1987. december 2. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
9
datai a megváltozott gazdasági körülmények hatásaként nehezebbé váltak, és még megalapozottabb, körültekintőbb döntéseket igényeltek. A végrehajtó bizottság munkastílusában, munkamódszerében folyamatosan, és egyéb szervek véleményét is fi- gyelembevéve, szerény fejlődés tapasztalható. Ma már hozzátartozik az is - hasonlóan a tanácsülésekhez, nem csupán saját körben alakítja ki álláspontját, hanem esetenként kerületi lakosokat is felkér a vitában való részvételre. így volt ez a zöldség ellátás helyzetének tárgyalásakor is, a hiányosságokat, ellátási gondokat naponta észlelő gyakorló háziasszonyok jelenlétében. A tapasztalatok kedvezőek és se- . gítik a döntéshozatalt. A végrehajtó bizottság munkáját a kollektivitás és az egyéni felelősségvállalás jellemzi, ami abban is megnyilvánul, hogy a növekvő feladatok ellenére a testület az élet által diktált körülmények hatására nagyobb gyakorisággal hoz operatív döntéseket, különösen a gazdálkodást érintő kérdésekben. A pénzügyi helyzet alakulásáról fogyamatosan tájékozódik, s ennek is köszönhető, hogy az elmúlt időszakban mértéktartóbb gazdálkodás érvényesült. Kiemelt felelősséggel döntött a lakóházak felújítását illetően, és nem egy esetben átdolgoztatta az előterjesztők által készített címjegyzéket. Mindezek ellenére a kivitelezés végeredménye összességében nem felel meg a követelményeknek, amely fokozottabb felelősségrevonást, illetve kezdeményezést kíván a testülettől. A végrehajtó bizottság rendszeresen ellenőrzi határozatainak végrehajtását. Jellemző a testület munkájára a kezdeményezőkészség. Bizonyosság rá, hogy Budapesten éppen a VI. kerületben jött létre az elsők között kísérleti jelleggel a Családsegítő Központ. Szeptemberben több gimnáziumhoz hasonlóan a Kölcsey Gimnáziumban is * elkezdődött a kétnyelvű oktatás. A tanács szakigazgatási szerveként kezdte meg működését a Budapesti Lakáscsere Osztály. A megnövekedett feladatok szükségszerűen növelik a tárgyalandó témakörök számát, amely azzal a veszéllyel jár, hogy nem jut idő a megalapozott érdemi vitára, illetve döntéshozatalra. Ennek enyhítésére a jövőben jobban kell támaszkodni a tanácsi bizottságokra. Az előterjesztések áttekinthető, döntéshozatalt jobban elősegítő előkészítésre különös figyelmet kell fordítani. Mindkét testület tagjainak munkáját nehezíti az egyes munkahelyek hozzáállása, a tanácstagi munka elismerésének hiánya és helyes értelmezése. Presztízsének növelése érdekében az eddigieknél többet kell tenni a tanácsi és az érintett társadalmi szerveknek is. A testületi döntések előkészítésében, meghozatalában kiemelt szerepük van a tanácsi bizottságoknak. Állásfoglalásukat, véleményüket a testületek mindenkor figyelembe veszik. Tevékenységük elsősorban a testületek által tárgyalandó témakörökhöz kapcsolódik. Kedvező előrelépés tapasztalható egyes bizottságoknál (Művelődési Egészségügyi Ifjúságpolitikai és az Igazgatási ügyrendi és Jogi) atekintetben, hogy önálló témaköröket is megvitatnak, és megállapításaikat továbbítják az illetékes szak- igazgatási szervek felé. Kevésbé kerül azonban sor arra, hogy a testületeknél kezdeményezzenek döntéshozatalt, (Számvizsgáló és Kerületfejlesztési Bizottság). Erősíteni 5 5 A