1987. december 2. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
339
Jelmagyarázat K Korom (mg/m3) Különböző beépítésű területek zöldfelületi ellátottsága eltérő, a belső kerületekben 1 RIV állomás a mérőhely számával F Ülepedő por fluorid tartalma kritikusnak mondható, mindössze 10%. A sűrű beépítésű területeken és a laza 2 MONITOR állomás a mérőhely számával (mg/m3 30 nap) városias beépítésekben 25—30%, a lakótelepeken 25—45%, a társas és családiházas S S02 (mg/m3) C CO (mg/m3) beépítésű területeken igen kedvező, 55—70% a biológiailag aktív felület aránya. N N02 (mg/m ) p Pb9mg/m3) 0 Ülepedő por (g/m2 30 nap) A város egyes területein a kéndioxid szennyezettség magas és a mérések jelentős 2.13.5 HULLADÉKGAZDÁLKODÁS részében meghaladja a határértéket. A nitrogéndioxid mennyiségének éves átlagai csökkenő tendenciát mutatnak. Az A településen keletkező hulladék elhelyezési módja, ártalmatlanítása, a technológiai átlagértékek és a normatúllépési %-ok magasabbak a fűtésmentes időszakokban, ez a folyamatok korszerűsége a környezetvédelme szempontjából döntő, közlekedés emissziójából adódik. Budapest felett a meteorológiai viszonyoktól függően „porkupola'' van, amely a Megoldatlanságának gazdasági kihatásán kívül jelentős az egészségkárosító hatása; a napsugárzást megszűri. A port az ipar, a közlekedés és a település-tisztasági nem megfelelően kezelt hulladék a település higiénés állapotának egyik jelentős vehiányosságok okozzák. szélyeztetője. Az ülepedő por mennyisége az elmúlt években a 150 tonna/km1/év határértéket nem Budapesten a kommunális hulladák összegyűjtése 1976 óta megoldott, ezt a lepte túl az elmúlt négy evben 93-99 tonna/km'/ey kozott vöt, közel állandó Közter0|et Fenntartó vállalat végzi. A huladékgyűjtés zárt rendszerű, szinten. Kornyezetegeszsegugy, szempontból a porban levő toxikus fémtartalom korszerű pormentes technológiájú. okoz problémát. , A keletkező évi mintegy 4,5 millió m3 kommunális és ahhoz hasonló jellegű, az Kadmiummal legszennyezettebb területek a fővárosban a belváros valamint a Csepel p|<FV á|(a| e|hel „ hlll|adékból a vállalat 3,6 millió m3 gyűjtését és szállítását az Akkumulátor- Szárazelemgyár a Metallochemia, a BKV „Récse. garázs Jaját jármüvei#el. A Fővárosi Hulladékhasznosító Műben 1984-ben 1,5 millió (XIV. kér.) es a Nyugati pályaudvar kornyéké. ^ huMadékot éqettek ek A réz és cink szennyezettség a Csepel Művek és a Metallochemia környezetében ‘ . , , . . , . , . , . , , , T, . . , , , ' , A kommunális szippantott szennyvíz es a szennyvíziszap elhelyezése a Csepel sziget , mutatható ki a legnagyobb mennyiségben. Olomszennyezettség a belvárosban a , főútvonalak mentén, a Metallochemiához, az Akkumulátor és Szárazelemgyárhoz és eszairszen o em . „ * „a „A i ■ l *a ' „ -1 t i-i A főváros területen 21 feltöltött, rekultiválatlan ulladeklearkohely van a város a Csepel Müvekhez közeli területeken mutatható ki határértékén felül. , ...... „ . , ,,, .... Az ólmot emittáló üzemek környékén a levegő ólom-koncentrációja 2-3 szoros különböző tersegeiben, ahová időszakonként veszélyes hulladékot is elhelyeznek, mértékben haladja meg a megengedett határértéket. A közlekedés által érintett Az Ipar, hulladékok egy resze a veszélyes kat^óriába tartozik, nagyforgalmú utak mentén az ólomszennyezettség az üzemek környezetében mért Budapesten a veszélyes hulladék mennyisége évente 370,000 tonna: értékek többszöröse lehet L veszelyessegi osztályba sorolható 262.0001 (fokozottan veszélyes), Az ipari üzemek a gyártási technológiák függvényében sokféle szennyezöanyagot ||; veszélyességi osztálybe sorolható 106/100 It(veszélyes), emittálnak a levegőbe veszélyessegi osztályba sorolható 2.000 t (mersekelten veszélyes). Határérték túllépés van fluoridból, hidrogénből, sósavból, szervesoldószerekből is. . A közlekedés által érintett területeken, a szénmonoxid a mérések 83,6%-nál, a Az 'fi tem,eles fi™ közel 130.000 t halmozódik fel, amit az üzemek formaldehid pedig 68,8%-nál haladta meg a higiénés hatáérértéket. A nitrogéndioxid, tfu!?|tuk°" f "8"°"“,le"3 "'í f , c - n , y kéndioxid, akralein, bénzol. tolool, xilol esetében a normatúllépés a mérőhelyeknél Az '"'f'3 lerakóhelyeken a veszélyes hulladékokból káros folyamatok indulnak 0 7—13 6°/ között változik meg' 9 ' 9ozol<' savak keletkeznek, amelyek az adott területeket beepitesre i ' ' - alkalmatlanná tehetik, sőt felszínük erdősítéssel, parkosítással történő hasznosítása is kétségessé válhat. 2.13.4 AZ ÉLŐVILÁG ÉS A TÁJ VÉDELME A település biológiailag aktív felületeinek a város szerkezetében való elhelyezkedése az emberi tevékenységből adódó környezeti károsító hatásokat csökkenti. Ezek 2.14 ZAJ- ÉS REZSÉGSVÉDE LEM ¥ nyomán azonban önmaguk is veszélybe kerülnek, ezért védelmük szükséges. A főváros területén országos jelentőségű termeszetvédelmi terület és helyi jelentőségű természetvédelmi területek vannak, amelyek földtani, víztani, növénytani értékeket képviselnek. Ezeken a területeken élnek olyan ökoszisztémák, amelyek A zaj- és rezgésvédelem területrendezési követelményeit tartalmazó jogszabályok a fajgazdasága olyan, hogy a későbbiekben számításba vehetők mint természetes megengedett zajterhelési határértékeket a területi funkcióhoz kapcsolódóan határozgénbankok. zák meg, az egyes területfelhasználási típusok négy kategóriába sorolva, az alábbiak .í Budapesten az erdőterületek főképpen a budai oldalon helyezkednek el. A pesti szerint: oldalon az V. ötéves tervben telepített erdők csökkentették azt a tetemes 1- Üdülőterület, üdülőhely, gyógyhely, kórházi-szanatóriumi negyed, védett termém különbséget, ami a budai oldalhoz képest jelentkezett. szeti terület. A fővárosi erdők túlterheltek, szennyezettek, ez az élővilág elszegényedését is 2. Lakóterület és intézményterület laza beépítéssel, magával hozza. Korlátozott területi kiterjedésüknél fogva a környezetvédelem 3- Lakóterület és intézményterület ömör városias beépítéssel, szempontjából szükséges funkciót nem képesek teljeskörűen ellátni. 4. Iparterület lakóépületekkel és intézményekkel vegyesen. tó j > 2.13.4-2.14. V v;: |
