1987. december 2. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
340
■; g mi ' “ " ' i--------------;—;-; --------------------fi—n-----'*""88 , . , , . s# f< 2.14-2.15 A vizsgálat alapján Budapest zajövezeteinek területi rendszere - amelynek térbeli A Ferihegyi repülőtér környékén az elmúlt évek intézkedései ellenére sem csökkent elhelyezkedése jól követi a város szerkezetét -, valamint zajterhelési helyzete a jelentősen a zajterhelés, javulást két kifutópálya egyidejű üzemelése hozhat majd. : következőképpen jellemezhető: Az ipari zajkibocsátók jelentős hányada túllépi a területre előírt határértéket. A zajhelyzet különösen a lakóterületen működő, lakóépületek közé ékelődött ipari — A belső városrészek a 3. zajövezetbe - lakó- és intézményterület tömör városias telephelyek esetében kedvezőtlen, ugyanakkor a jelentősebb ipari telephelyeknek beépítéssel - tartoznak. E térségeken a zajterhelés jelentős és szinte egyenletesen- mintegy kétharmada lakóterületen működik. Nehezen oldható meg a határértékek oszlik el, mivel a főútvonalak mellett a mellékutcák közlekedésből származó betartása a zöldterülettel, üdülőterülettel határos ipari létesítmények esetében is. zajszintje is igen magas, elsősorban a csaknem állandó telítettség miatt. Ezt tetézi az a területeken működő ipari üzemekben és raktárakban folytatott tevékenységből származó zaj. A vázolt helyzet az V., VI., VII. kerületre, valamint a VIII. és 2.15 TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET IX. kerület Mező I. út — Hámán Kató úton belüli részeire jellemző. Némileg kedvezőbb a helyzet a budai oldalon, ahol a belső városrészek mellékutcáinak A főváros egyre súlyosbodó környezeti problémáinak megoldása érdekében halasztforgalma kisebb és kevesebb az üzemi zajkibocsátók száma is. hatatlanná vált a környezetvédelem előtérbe helyezése, térbeli és időrendi feladatainak mielőbbi meghatározása, és érvényre juttatása a terület- és településrendezési — A főváros középső, átmeneti térségeiben az összes zajövezet fellelhető. A tömör tervezésben. Ennek elsődleges feltétele volt a környezet jelenlegi állapotának városias beépítésű lakó- és intézményterületet az itt lévő lakótelepek, -"etve egyes minősítése — egy komplex környezetminősítési rendszer kidolgozása, kerületközpontok képviselik. Igen gyakori a térségekben a lakó- és intézményterület laza beépítéssel (2. zajövezet), míg az 1. zajövezetben, amely üdülőterüle- A környezetminősítés területi rendszerét a terület-és településtervezés metodikájával teket, védett természeti területeket, zöldbeágyazott intézményterületeket tártál- és fogalmi rendszerével összehangoltan alakítottuk ki, azzal a céllal, hogy az eltérő ^ máz, — találhatóak a jelentős közpanrkok, sportpályák, temetők. területfelhasználású térségek (makrokörzetek) szétválasztásával a relatív minősítésEzekben az átmeneti térségekben lelhető fel a legtöbb 4. zajövezetbe sorolt hez homogén alapot kapjunk. iparterület, lakóépületekkel és intézményekkel vegyesen. E területeken a közieke- A minősítés alapegységét a népszámlálási rendszer városrendezési körzetére épülő dési zajkibocsátás a főútvonalak mentén a legerősebb, míg a főútvonalaktól környezeti egységek (mikrokörzetek) képezik, ezek száma mintegy 270. távolabbi tömbökben elsősorban az üzemi tevékenységből származó zaj zavaró > hatású. A lakóépületekkel vegyes iparterületek helyzetének súlyosságára jellemző, A települési környezet minőségét az alábbi környezeti elemek és tényezők alapján hogy a főváros lakosságának mintegy 10%-a él ipari zajjal terhelt környezetben, vizsgáltuk: ugyanakkor a 2800 jelentősebb ipari telephely közül 1800 a lakóterületeken belül található. 1. a föld 2. a víz — A külső városrészek zajövezetei közül a laza beépítésű lakó- és intézményterületet 3 a levegő tartalmazó 2. zajövezet a jellemző. Itt található viszonyt a legtöbb 1. zajövezetbe 4 élővilág és táj sorolt üdülő- és védett természeti terület, elsősorban a budai oldalon. E 5 hulladékártalmatlanítás térségekben a főútvonalak zajterhelése jelenti a legnagyobb gondot. A nagyobb 5 zajvédelem ipari létesítmények ugyanakkor legtöbbször koncentráltan helyezkednek el - az 7 épített környezet iparterületekre magasabb zajterhelési határérték vonatkozik — a lakóterületeken A hét vizsgálati kategória keretében összesen 42 mutatót vettünk figyelembe, működő üzemi zajkibocsátók pedig - a laza beépítés következtében — rendszerint kevésbé terhelik környezetüket, mint a belső területeken. Jelentős forgalmi utak A környezeti egységek végső, összefoglaló minősítése - a területi típuson belüli haladnak át a Budai Tájvédelmi Körzeten is, e területen azonban a közlekedési zaj összehasonlítás alapján - az alábbi 5 kategória szerint történt: csak az útmenti — a forgalomtól függő szélességű - sávot terheli. 1. _ viszonylag legjobb 2. - jó A zajforrások közül területi hatását tekintve a legsúlyosabb problémát a közúti 3. — közepes közlekedés okozza. A főváros belső területein a zajterhelés — a beépítés sajátosságai 4. — rossz és a közlekedés zavarai miatt - a mellékútvonalakon is szinte folyamatosan 5. — viszonylag legrosszabb meghaladja az előírt határértékeket. A lakóterületeken áthaladó főútvonalakon a közlekedésből eredő zaj mértéke mindenütt jelentősen meghaladja a területre előírt maximumot, a túllépés mértéke Az egyes makrokörzeteken, ill. területi típusokon belüli összehasonlító minősítés a helyenként a 25—30 dBA-nél is több. Kiugróan magas a zajterhelés az autópályák következőképpen alakult: bevezető szakaszai melletti térségekben. A vasúti közlekedésből származó zaj és rezgés különösen a pályaudvarok környékén 7. típus -Tömör városias, telkes beépítésű lakóterületek, és kiemelt jelentőse miatt a és a több fővonal forgalmát egyesítő pályaszakaszok mentén zavaró. A vasút y/ár. ■ zajterhelése összességében nappal a közúti forgalomból eredőnél kevésbé lépi túl a határértéket. A minősítés eredményeképpen megállapítható, hogy viszonylag jó minősítést kaptak Kedvezőtlen azonban az a tény, hogy sok helyen az éjszakai zajszint is a nappali általában a budai oldalon elhelyezkedő környezeti egységek, de ezenbelül is szintet közelíti. így például a Keleti, a Nyugati és a Déli pályaudvar környékén a kiemelkedik a budai Vár (1). A pesti oldalon jó (2) értéket csak az V. kér. északi nappali zajszint 71—72, az éjszakai pedig 66—69 dBA között alakul. része mutat 3IfO 67 ffi ffi-: '.ffi::- ■ ! vá, _____________ L— j —-—— ■
