1987. december 2. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
305
a mm | a i \-------------------&—i----------------------------------------------» , *. t# (< T Í 2.5- 2.6 — az elmúlt két évtized tudatos városfejlesztési-decentralizálási, tömeges lakásépítési ~ egészségügyi (járóbeteg szakrendelő intézet), tevékenysége (33-as városrendezési övezet) révén ' ~ oktatási (középiskola, szakmunkásképző intézet), alakult ki. A központrendszer jelentőségét az ott koncentrálódó intézményekés — és esetlegesen művelődési-kulturális (művelődési központ) tercier, valamint kvaterner munkahelyek adják. Ezen túlmenően a központrend- szerepkört tölthetnek be, többnyire csak fakultatív módon. Általában kevés az olyan szerhez jelentős forgalmi csomópontok is kapcsolódnak. városrészközpont, amely a felsorolt funkciókat komplexen teljesítené. Hosszú távon a városrészközpontoknál kereskedelmi vonatkozásban a felsőfokú szint elérése, a A központképző intézmények (közép-, felsőfokú, országos és nemzetközi jelentő- többi 3 funkció (egészségügy, oktatás, művelődés) területén pedig a középfokú ségű) koncentrálódása révén különböző, vagyis intézményhálózat kiegészítése a feladat. Nagy távon valószínűleg a városrész— középfokú, központok funkcionálisan tovább fognak gazdagodni. — felsőfokú, Az övezeti tervben rögzített 4 és a tervezett 2 (Pestlőrinc, Pesthidegkút-Hüvösvölgy) — országos és nemzetközi kerületi központban 50 középfokú, 11 felsőfokú és 5 országos és nemzetközi szintű központok jönnek létre. (Az alapellátás intézményei nem központképző jelentőségű intézmény található. A kerületi központokba települt jellegűek bár koncentrálódhatnak egy-egy területen, de funkcionálisan néni — a középfokú intézmények 7,6%-a, igényelnek központi elhelyezést, tervezésük a kerületi ÁRT-k keretében oldandó ~ a felsőfokú intézmények 2,7%-a, meg j — az országos és nemzetközi intézmények 0,8%-a. A központrendszer vizsgálata során összesen 1688 intézményt rendszereztünk. Ezek ellátási területük nagysága, illetve vonzáskörzetük és funkciójuk alapján az alábbi A kerületi központok területén fejlődőben van a középfokú intézményhálózat megoszlást tükrözték: rendszere. Távlatban a kerületi központokat teljes értékű középfokú központokká célszerű fejleszteni, s számuk is feltehetően növekedni fog. KÖZÉPFOKÚ: FELSŐFOKÚ: ORSZÁGOS ÉS NEMZETKÖZI Tapasztalati tények, illetve környezetvédelmi szempontok indokolják bizonyos „központi” (főként középfokú) intézmények nem központi területen történő 657 db; 38,9% 407 db; 24,1% 624 db; 37,0%. elhelyezését. Távlatban például — a kórházakat, A megvizsgált és rendszerezett intézmények 54,1%-a — 913 intézmény — feküdt az ~ az uszodákat, strandokat és az egyes (főközpont, városrész- és kerületi) központok területén. Közülük ~ egyéb sport- és szabadidős létesítményeket — 319 középfokú, *Pk gyógyszállók, - üdülők, kempingek, üdülőház telepek stb.) — 202 felsőfokú nem célszerű „központi” (forgalmi gócponti) területen elhelyezni, jelentős zöld— 392 országos és nemzetközi jelentőségű volt. területi és csendesövezeti igényeik miatt. A többi intézménytípus fejlesztésénél azonban a „központi” elhelyezést kívánatos alkalmazni. Budapest főközpontjában koncentrálódik 129 középfokú, 138 felsőfokú 340 országos és nemzetközi intézmény. Ily módon a városközpontban található — a középfokú intézményhálózat 19,6%-a, — a felsőfokú intézmények 33,9%-a, — és az országos és nemzetközi intézmények 54,5%-a. 2.6 MÜEMLÉKVÉDELEM, VÁROSKÉPEK, RÉGÉSZETI ÉRTÉKEK Látható, hogy Budapest főközpontja funkcionálisan az ország, Pest-megye és a főváros központja, de jelentős középfokú intézményi koncentráció is. Különösen Budapest városképét természeti adottságai, az elmúlt és a jelenkor építészeti, jelentős az országos és nemzetközi intézmények koncentrálódása, amely területileg va|amint mémökj a|ko(ásai teszjk értékessé( me,yek meqörzése, érvényrejuttatása és az V. kerület 02, 03, 05, 06, 07 és 08 városrendezési körzeteiben tömörül. jó hasznosítása az általános rendezési terv feladatai közé is tartozik. Funkcionálisan az államigazgatási, az államhatalmi, a hivatali (vállalat, igazgatás,), a A müemléki védelembe vétel, e védelem fokozatainak megállapítása tudományos, pénzügyi és a kutatási tevékenység uralja a főközpontot, de jelentékeny a színházak építészettörténeti alapon folytatott eljárás. A védettség egyedi építményre szólóan (Nagymező u. környéke) és a kereskedelmi intézmények koncentrációja is. rangsorban - a következő lehet: műemlék, müemlékjellegű, városképi jelentőségű az országosan érvényes minősítés szerint, illetve helyi- fővárosi jelentőségű. Területi A 9 meglévő és a 2 tervezett (Bosnyák tér, Budafok Albertfalva) városrészközpont- vonatkozásban a védettség lehet „műemléki jelentőségű terület”, vagy „műemléki bán összesen 140 középfokú, 53 felsőfokú és 47 országos és nemzetközi jelentőségű környezet" az országosan érvényes minősítés alapján és helyi, fővárosi védettséget intézmény működik jelenleg. A decentralizáció eredményeként a városrészközpon jelent a Budapesti Városrendezési Szabályzat előírása a városkép szempontjából tokba települt kiemelt területeken. — a középfokú intézmények 21,3%-a, A műemléki védelem alatt álló építmények száma nem sok a főváros épületállomá — a felsőfokú intézmények 13,0%-a, valamint nyához viszonyítottan, műemlék , müemlékjellegű és városképi jelentőségű védettsé — az országos és nemzetközi szerepű intézmények 7,5%-a. get élvez 856, fővárosi védettséget 471 objektum. (A védett területen, környezetek ben további, mintegy 1000 építmény áll). Az intézményhálózat empirikus elemzése jelenlegi fejlettségében azt mutatja, hc.:</a „Műemléki jelentőségű terület” egyetlen van a fővárosban, a budai Várhegy városrészközpontok ma funkcionálisan várfalakkal övezett része, a volt királyi palotát övező parkkal és azt határok/ — kereskedelmi (áruház, bevásárló központ, piac), utcákkal együtt. — > 32 -te
