1987. december 2. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

306

I

2.6

, „Műemléki környezetként” az alábbi 17 szerepel a nyilvántartásban: szerkezete — a történelmi fejlődést ma is világosan mutatva — két részre tagolt: délen

' az egykori királyi palotára és a csatlakozó épületek valamint területek együttesére,

/., Corvin tér — barokk lakóházsor és a Fő utcai, volt kapucinus templom és kolostor északon a polgári városrészre. Ebben a történeti negyedben - mely egészen 1872-ig,

[ együttes. a fővárossá egyesülésig önálló volt — a második világháború után megkezdődött az

|* /., Batthyány tér — barokk és rokokó épületegyüttes, a vízivárosi plébániatemplom ország legjelentősebb történeti városrész rehabilitációja, mely ma is tart.

környezete, tart.

11., Szarvas tér — barokk épületegyüttes, a tabáni plébánia templom környezete, Az egykori királyi palota úgynevezett kiemelt beruházásként elkülönített program

//., Napraforgó utca — 1931-ben egységes terv szerint épült villatelep, nnal és jóváhagyási feltételekkel indult el a helyreállítás útján. Az épületegyüttesben

11., Tárogató köz — Szajkó utca- Vörös Hadsereg útja között Mátyás király XV. jelentős közgyűjtemények kaptak helyet, a Budapesti Történeti Múzeum, a

századi kastélyának romjai, Munkásmozgalmi Múzeum, Magyar Nemzeti Galéria és a Széchényi Könyvtár,

1 III. Aquincum — római kori polgárváros romterülete a Szentendrei út két oldalán, valamint a barokk karmelita templomban — melyet már a XVIII. század végén

III. Hajógyári sziget — az aquincumi helytartó II. századi palotájának romjai, színházzá alakítottak — megnyílt újra a főváros budai oldalának egyetlen színháza.

III. Kiscelli út- barokk kolostor és templom (ma a Budapesti Történeti Múzeum A Várnegyed déli részén még ma is erőteljesen megmutatkozik a második

Uj kori Osztályának székhelye) és az azt körülvevő park, világháború pusztításának nyoma, a Szt. György tér keleti és északi oldalán két

III. Árpád fejedelem útja — Korvin Ottó utca között az Árpád hídtól északra és délre romos épület áll, az egykori miniszterelnökségi palota és a honvédelmi minisztérium,

római, középkori és barokk épületegyüttes, Flórián téri fürdőmúzeum, az Óbudai s a tér nyugati oldala rendezetlen.

plébánia templom, református templom, zsinagóga és Fö téri Zichy kastély A Dísz tértől északra eső terület, a polgári negyed helyreállítására — a háború utáni

1 környezete, gyors, romeltakarítási állapotot véve alapul - 1949-ben elsőként készült az

V., Március 15. tér — a római kori erőd romjai, a belvárosi plébániatemplom és a országban részletes rendezési terv, melynek továbbfejlesztett változatát 1958-ban

,,100 éves étterem” barokk épületének környezete, hagyták jóvá. Az elpusztult épületek helyén új lakóházak és középületek létesültek,

V., Károlyi Mihály utca - a volt Károlyi palota (ma Petőfi Irodalmi Múzeum) és a az utóbbiak közül a legjelentősebb a „Budapest Hilton” hotel. A szálloda megőrizte

Károlyi kert környezete a Fereczy István, Magyar és Henszlmann Imre utca mentén és befoglalta a XIII. századi domonkos kolostor maradványait. 1962. és 67 között

álló XIX.—XX. századi lakóházakkal és az egyetemi templommal. került sor az állami tulajdonú lakóházak mintegy 50%-nál a teljes korszerüsitésre, a

VI., Népköztársaság útja — a Bajcsy Zsilinszky út és a Hősök tere között 1872-1885 kulturális-, idegenforgalmi szempontokat is figyelembevevő funkcióváltásokkal. Ezt

1 között egységes kisajátítási, rendezési és beépítési terv szerint épült sugárút, a rehabilitációs tevékenységet folytatta az 198186 közötti felújítás, mely után

VIII., Múzeum körút — a Magyar Nemzeti Múzeumot körülvevő XIX. századi korszerűtlen lakás nem maradt a Várnegyedben. Az épületek műemléki vizsgálata

palotaegyüttes a Bródy Sándor és Múzeum utca, valamint a Pollack Mihály téren, megállapította az építészeti értékek, a történeti városmag érdekében szükséges

XI., Albertfalva — római kori katonai tábor maradványainak környezete a rendeltetés változásokat, melyek legtöbbjére csak hosszú távon kerülhet sor.

Mezőkövesd úttól délre a Hunyadi János út és a Dunapart között, s* a A Várhegyet körülvevő tám és várfal a XIV. századi nyomvonalat követi, s az

XIV, Hösok tere és a Városliget a zepmuv <-©'< J d.» U évszázadok folyamán többször átépült, s városképi látványa, állékonysága egyaránt

Műcsarnok környezete az Alljtkerttel, Széchényi fürdővel stb. együtt, ' .

iviulso nuis ívűi ... . , fontos. E falak helyreállitasa legnagyobbrészt 1946-1970 kozott készült, s

XIV., Hősök tere és a Váiosliget — a Szépművészeti-, Mezőgazdasági Múzeum és a napjainkban a tönkremenetel jeleit mutatja, a felületi-, burkolati hibákon kívül

Műcsarnok környezete az Állatkertiéi, Széchenyi fürdővel stb. együtt, hoss2Ú szakaszokon ,átható a mel|védom|ás veszé,ye( a statikai ál|ékonysági

XXII., Nagytétény — barokk kastélymúzeum és parkja, valamint a római kori tábor hiányosságokra utaló repedés. Az elhanyagolt és veszélyes állapot leginkább

romjainak területe a Hársfa — Nagytétényi Pohár utca és a vasútvonal kozott. szembetűnő a Halászbástyán.

A védett területek jellege egymástól eltérő, mert különböző korokban keletkeztek, A várnegyedi felszín alatt mélypincerendszer húzódik, mely főként a közutakat

más-más városi, vagy tájképi környezetet alkotnak, de jelentőségük közel azonos. követi, s az épületek alá részben terjed ki. Szellőzőit, lejáratait az 1960 as években

Az épített környezet városrészméretű védelmének jelentőségét — a műemlékvédel- lezárták, elfalazták. Ezeket az eredetileg borospincének használt, vagy kialakult

met jóval megelőzve — ismerte fel a főváros, s az egyes városrészek arculatának földalatti tereket a II. világháború idején életvédelmi helyiségekké alakították. A

megőrzése érdekében külön előírásokat alkotott és alkalmazott az építési szabályza- mélypincék állapota nem kielégítő, vízmosások, vízbetörések fordulnak elő, melyek

tában a múlt század vége óta a budai Várnegyedre, a Népköztársaság (Andrássy) veszélyeztetik a márga altalaj állékonyságát. Néhány helyen (Pettermann bíró u. 2.,

útra. Akkor az Andrássy út műemléki szempontú értékelésre még nem tarthatott Tárnok u. 9-11., Úri u. 8. alatt) megtörtént az életveszély elhárítás, az épületek

számot, a városkép védelme a főváros rendkívül előrelátó intézkedése volt. 1981 86 között végzett felújításával egyidőben.

A főváros egyesítését követő, 1872 utáni évtizedekben a városkép megóvását csak a

(BVSZ) a Budapesti Városrendezési Szabályzatban foglalt előírások szolgálták, ma A budai oldalon a többi, valamikor önálló település történelmi együttese építészeti

ezt a rendezési tervek is rögzítik, épp úgy mint a jegyzékbe foglalt műemlékek alkotásokban szegényebb, szerényebb jelentőségű, s állapota - az óbudai műemléki

védelmét, ami 1949-ben lépett életbe. együttest kivéve - az utóbbi évtizedekben inkább romlott, mint javult. Északról dél

Budapest közigazgatási határán belül lévő, műemléki értékű településrészek sajátos- felé haladva műemléki, városképi szempontból a következőkkel szükséges foglalkoz

ságai nagy változatosságot mutatnak, mert várostörténeti fejlődésük eltérő volt. ni az általános rendezési teiv vizsgálatában:

1 A budai Várnegyed a XIII. század óta nagy megszakításokkal az ország kormányzati Békásmegyer, Öfalun ma a régi falu megmaradt részét értjük, amely a község egykori

negyede volt, s ennek megfelelően jelentős építési tevékenység színhelye különböző főutcájától nyugatra esik. Ettől keletre a főváros legnépesebb lakótelepeinek egyike

korszakban. Budapestnek ez a legismertebb városképi együttese az utóbbi négy terül el, mely nevét a régi falutól kapta és részben annak helyén épült. A Fő utca

évtized alatt kulturális-, idegenforgalmi- és lakónegyeddé változott. A városrész tengelye volt az új lakótelep tervezési határa, amely ma Ezüsthegy utca néven két

I J í

3 I