1987. december 2. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

304

BUDAPEST KISKERESKEDELMI ÜZLETHÁLÓZATA KERÜLETENKÉNT 2.4-1 táblázat Idegenforgalom

1985. VÉGÉN

(Gyógyszertárak és munkahelyi vendéglátás nélkül) Magyarország idegenforgalmi vonzóerejének legjelentősebb tényezője Budapest.

: Történelmileg kialakult helyzetéből adódóan ide összpontosul a tudományos---------------------------------------------—----------------------------------------------------tanácskozások, kongresszusok, valamint a határainkon túl is érdeklődést kiváltó

KERÜ- ÉLELMISZER IPARCIKK ÁRUHÁZ KER.-I VENDÉG- ÖSSZESEN kulturális rendezvények többsége, és a gazdasági-politikai jelentőségű idegenforgaLET (db) (m2) (db) (m2) (db) (m2) LÁTÁS lom is.

(db) <m2) (db) (m2)

1 2 3 45 67 8 9 10 11 Becslések szerint a Magyarországra látogató külföldiek 70%-a felkeresi Budapestet. A budapesti szállodák szoba kihasználtsága a fejlesztés ellenére is meghaladja az •• 51 14.741 58 3.985 - - 91 25.982 200 44.708 országos átlagot. Itt található az ország kereskedelmi szálláshelykapacitásának

134 18.488 119 9.250 1 1.512 113 22.866 367 52.116 16,3%-a, ezen belül a szállodai férőhelyek 36,7%-a. Az elmúlt tervidőszak elején

III. 127 23.980 112 13.154 1 3.866 118 26.039 358 67.039 ellentmondás mutatkozott az igényes szállás kereslet és a kínálati háttér között,

* 140 XJE ™ 7L562 3 1 £5S 182 ^724 732 iS a.hiányhelyzet -It je-lemzö. A fej lesz tési po, i ti ka élelmében

VI. 140 17.729 218 47.918 2 13.858 126 27.533 486 107.038 3 ma9asa® ™ "°? 9 ®vetelmenVeket kiele9't0 u) beruházásokat külföld, hitelek

VII. 166 20.845 263 53.881 6 20.636 139 38.153 574 133.515 segitsegevel valósították meg, míg az egyéb kereskedelmi szálláshely kapacitás

VIII. 196 22.139 263 41 842 1 18035 156 35 591 616 117.607 bővítés a helyi és magánerő bevonásával volt elérhető. Ennek keretében Budapest

IX. 160 22.709 151 22 547 1 2 613 99 19 427 411 67 296 szállodai férőhelykapacitása 66%-kal bővült, de ez alapvetően a 4—5 csillagos

X. 120 19.734 77 12.233 5 17.927 71 15.096 273 64.990 szállodák skáláját gazdagította, mely az összes férőhelyek 48%-át teszi ki. Az

XI. 153 26.246 169 17.576 2 18.975 129 28.004 453 90.801 alacsonyabb kategóriájú szállodai kapacitás fejlesztése elsősorban vállalati és intézXII. 69 10.456 52 3.866 - - 82 16.279 203 30.601 ményi, valamint a magánerő bevonásával, illetve a fizetővendéglátást ösztönző

XIII. 190 28.772 196 24.434 1 20.447 157 34.236 544 107.889 szabályozás bevezetésével érhető el.

XIV. 169 28.251 134 18.840 2 5.710 149 29.949 454 82.750

XV. 104 16.481 80 7.304 1 5.395 52 7.741 237 36.922 Az idegenforgalom növekedését segítette elő az elkészült Ferihegy II. új forgalmi

XVI. 83 12.275 47 3.119 - - 34 5.188 164 20.582 épülete, mely emeli az utaskiszolgálás színvonalát és növeli a repülőtér áteresztőXVII. 76 13.780 58 6.797 - - 34 4.866 168 25.443 képességét. A szálláshelyek fejlesztésén, a választék bővítésén és modernizálásán

XVIII. 112 16.985 79 6.610 1 1.193 70 9.992 262 34.780 túlmenően a város arculatának megváltozásával új vendéglátó-kereskedelmi, kultúrául? 138 17 221 76 7 599 2 ^ 822 73 11 814 2£H 46 456 lis és sP°rt|étesítményekkel gazdagodott, vált vonzóbbá az idegenforgalom részére

XX. 138 17.221 76 7.599 2 9.822 73 11.814 291 46.450 , , , . , ,

XXI. 111 18.863 68 6.778 1 6.278 57 11.265 237 43.184 .óvárosunk. Az eredmenyek mellett megoldásra varo feladatok ,s adódnak az

XXII 66 10 484 40 4 235 - - 37 5 337 143 20 056 idegenforgalom szempontjából. Az idegenforgalom „színterei az áruházak, üzletházak is. Ezek egy része elavult, túlzsúfolt, s a megközelítés-parkolás égető

ÖSSZ: 2711 410.602 2846 400.656 33 181.460 2081 450.048 76711.442.766 f íoMéme.

A város alatti hévízkészlet kihasználtsága elmarad az igényektől és a lehetséges szinttől. A meglevő fürdő-gyógyfürdő hálózat felújítása - a kor színvonalán - Szolgáltatások: elengedhetetlen, bővítése szükségszerű. A kapcsolható gyógyüdülés lehetőségeinek

fejlesztése emelné az idegenforgalom kapacitását. Fejleszteni kell az idegenforgalmi A fővárosban 1983 december 31-i KSH felmérés szerint, 2053 állami, valamint szolgáltatások kórét. Szükséges a meglévő idegenforgalmi infrastrukturális és

szövetkezeti vállalat végzett szolgáltatói tevékenységet a következő szolgáltatáscso- szolgáltató létesítmények színvonalának emelése,

portokban:

— személygépkocsi javító 83

— textiltisztító 285

— elektromos háztartási gép javító 117

— építőipari szolgáltatás 285 2.5 KÖZPONTRENDSZER

— fodrászat 563

— egyéb 720

ÖSSZESEN: 2.053

A főváros területi szerkezetét a történeti fejlődés során kialakult gyűrűs, illetve Az állami szektor mellett - mint az ország egészében - Budapesten is jelentős a körcikk alakú funkcionális övezetek jellemzik. A funkcionális övezetekben - a

szolgáltatásban a kisiparosok szerepe és feladata. Számuk több ezerre tehető. közlekedéshálózat csomópontjai által determináltan - sűrűsödési gócok alakultak ki

az intézményhálózatban, amelyek a város ellátórendszerének műszaki-fizikai rend- Jelentős a munkaviszony mellett ipart váltók számának a növekedése, viszont ez nem szerét képezik. Az intézményhálózat tömörülése folytán sajátságos központrendszer

jellemző a nyugdíj melletti ipart váltókra. jött létre, amely egyúttal az ellátásszervezés alapját is képezheti.

Általánosságban megállapítható, hogy a fejlődés és fejlesztés ellenére a szolgáltatások Budapest központrendszere alapvetően két tényező, mégpedig

iránti igény — meghatározott területeken és időben — bizonyos mértékben — a történeti városfejlődés, a hagyományok (31-es és 32-es városrendezési övezet),

kielégítetlen. ^ . valamint

H í 31- .. . + í

tt

2.4 2.5