1987. december 2. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
303
- - ■ ' - — - - * 89 98 V8 ""08 •* *' | 3 i 2.4 11 átlagosnál jobb minőségű, míg az elavult régi városrészekben, az alapellátás 152 ilyen típusú intézmény működött. A nem helyi lakos tanulók aránya (27%) intézményei részben ideiglenes jellegűek, sürgős rekonstrukcióra szorulnak. alacsonyabb, mint általában a városokban, tehát Budapest elsősorban saját s igényeit elégíti ki, regionális szerepe nem nyúlik túl jelentősen az agglomeráció A közép- és felsőfokú intézmények működésüket tekintve nagyobb vonzáskörzet határain. Mindhárom intézménytípus — gimnázium, szakközépiskola, szakmunkás, igényeit látja el. Mindkét típusú intézmény központi jellegű elnevezést tételez fel, képző — iskolái a város belső területein koncentrálódnak, (gy egyes peremkerületek csupán az ellátási körzet területi nagysága különbözteti meg őket egymástól. Az jószerivel ellátatlanok (XVI, XVII, XVIII.). Az épületek műszaki állapota ijlPy' ilyen típusú ellátást azon intézmények köre képezi, amelyek a lakosság magasabb általánosságban nem elfogadható, a gimnáziumok 40%-a részleges vagy teljes szintű, ritkábban igényelt kiszolgálását teszik lehetővé. A középfokú ellátás elemei felújításra szorul. Igen kevés a szakmunkásképző iskola a budai kerületekben, közül az alábbiak területi összefüggését elemezte jelen vizsgálat; valamint a pesti peremkerületekben (a X, XV, XVI, XVII, XVIII. és XX. — általános politikai és igazgatási intézmények közül, a kerületi rendőrkapitányság, kerületekben), tűzoltóparancsnokság; — pénzügyi, pénzforgalmi intézmények közül-, a kerületi OTP és Állami Biztosító Igazgatósága; A közművelődési létesítmények (könyvtárak, művelődési házak, filmszínházak, — egészségügyi és szociális intézmények közül; gyermekorvosi rendelőintézet, színházak) hálózatrendszere a város fejlődésével együtt fejlődött, a kialakult hálózat kerületi szakrendelőintézet, általános kórház, mentőállomás, szociális otthon; működésének megítélése igen nehéz feladat. A jelenleg érvényben lévő normatíva— oktatási, közművelődési intézmények közül; a gimnázium, szakközépiskola, rendszer elavult, felülvizsgálata sürgős feladat, szakmunkásképző, diákotthon, gyógypedagógiai intézet; — közművelődés, szórakoztató intézmények közül: a könyvtárak, művelődési házak, múzeumok, kiállító termek; A vizsgálat során készítettük el- az intézmények kataszterét és a területi eloszlás — testnevelési és sportintézmények közül: a sporttelepek, fedett uszodák; elemzését. A területi eloszlás alapján összefoglalható, hogy az intézmények eloszlása — kereskedelmi és vendéglátó intézmények közül: a szakosított üzletek, áruházak, egyenletes, a középfokú városrészközpontok intézményrendszerét gazdagítják. A szállodák, éttermek, vásárcsarnokok; filmszínházak és a színházak épületállománya elöregedett, rekonstrukciójuk időszerű — szolgáltató intézmények közül: szolgáltatóházak, idegenforgalmi létesítmények; feladat. — egyéb középfokú intézmények, mint templomok, tömegszervezetek székházai, stb. A szabadidő eltöltésére alkalmas zöldterületek, sportterületek intézményhálózatának a ai. ix i „-i x • x ■ • x x , . • x , . ■ vizsgálatát a 2.8 fejezet foglalja össze. Az általános politikai és igazgatási intézmények, valamint a pénzügyi és pénzforgalmi intézmények rendszere kialakult, jól el tudják látni a főváros városrészeinek területi igényeit. Az intézmények térbeli eloszlása kiegyensúlyozott, de a város főközpontja a kívántnál nagyobb mértékben ad helyet az ilyen középfokú intézményeknek. Kereskedelmi és vendéglátási hálózat: Budapest bolti kiskereskedelmi és kereskedelmi hálózatának elemzése alapján Az egészségügyi és szociális intézmények hálózata: megállapítható, hogy csaknem valamennyi bolttípus nagy vonzási körzettel rendelke— A fővárosi gyermekorvosi és felnőtt szakrendelők éves szakorvosi óraszámainak zik, illetve igen magas a turisták vásárlóereje is. Ez utóbbi igény elsősorban a 10—15%-át a környék, illetve nagyobbrészt az agglomerációs lakosság szakellátása Belvárosban jelentkezik, melynek hálózata igyekszik azokat kielégíteni, mind az veszi el. A jelenlegi ellátás a fővárosi igényeket csak részben kielégítő szakorvosi üzletek számát, mind a boltok alapterületét tekintve. Tovább vizsgálva most már ellátás javítása egyrészt a környező települések szakorvosi ellátásának a megszerve- kerületenként a főváros hálózatának területi elhelyezkedését, az 1000 lakosra jutó zése révén, másrészt a fővárosi hálózat rekonstrukciója révén oldható meg. A összes alapterulet is az V. kerületben a legmagassabb: 3646,4 mfo Budapest egészét közelmúltban megerősített szakorvosi intézményhálózat a fővárosi igényeket már tekintve 1000 lakosra 695 m2 jut. Természetesen az V. kerület átlagosnál jóval na ki tudná elégíteni. gyobb értéke nem jelenti egyúttal a legjobb ellátást is, mivel elsősorban ez a kerület — A fővárosi kórházi és klinikai ágyszám a lakosság fekvőbeteg ellátását megtudná képezi a főváros hagyományos kereskedelmi- idegenforgalmi központját, ahol az átla oldani, de ezt az ellátást is terheli a környék fekvőbeteg ellátási igénye. A g0t sokszorosan meghaladó a vásárló erő. A kerület elmúlt tíz év alatti hálózatfej kórházak épületállománya elöregedett, csak nagy nehézségek árán tudja kielégíteni lesztése ugyan magasabb Budapest átlagához képest, de a kerületek közül a legtöbb a korszerű gyógyítás szükséges igényeit. bővítés, fejlesztés a X., III., XIX., kerületekben történt, elsősorban az e területeken — A legnagyobb lemaradás a szociális otthonok férőhelyszámánál tapasztalható. A végrehajtott telepszerű lakásépítésekhez kapcsolódva, fővárosban a szükséglethez képest közel 2000 férőhely hiányzik. A szociális otthonok alacsony főrőhelyszáma tovább növeli a kórházi osztályok zsúfoltságát. — Budapest mentőellátását 13 db mentőállomás biztosítja. A mentési feladatokat A kerületek üzlethálózati ellátottságának főbb adatait a 2.4-1 táblázat mutatja be; ellátó gépkocsik rádióval és életmentő eszközökkel rendelkeznek. A gépkocsik és — 1985 év végén, a technikai berendezések számának növelésével az ellátás megfelelő szinten - főbb szakjelleg csoportonként, a szocialista kiskereskedelemben, tartható. — A Budaörsi repülőtéren működő légi betegszállító csoport országos hatáskörű mentési feladatokat lát el. A magánkereskedők száma 1975—85. között csaknem a duplájára nőtt (1975 ben — Budapesten az 1986-87 tanévben 49 gimnázium, 48 önálló szakközépiskola 28 3771, 1985-ben 7416 egységet üzemeltettek a magánkiskereskedők.) Kerületenként önálló szakmunkásképző, 7 önálló szakiskola, 14 közös igazgatású szakközép-és vizsgálva a változást számuk a legnagyobb mértékben a III., és a XVIII. kerületekben szakmunkásképző iskola és 6 közős igazgatású szakközép és szakiskola, összesen növekedett.
