1987. december 2. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

302

- - \

I I

2.3.2-2.4

A laza, városias lakóterületeket elsősorban a budai hegyvidék villanegyedei és társas- 2.4 INTÉZMÉNYTERÜLETEK, INTéZMéNYELLÁTÁS

házas területei alkotják. Ezek a lakóterületek a főváros legmagasabb lakóértékű területei. Ezeken a területeken az újabb építkezések helyenként vitatható építészeti

értékű, a 30-as, 40-es években kialakult állapothoz képest zsúfolt beépítést Az intézményhálózat a szociális infrastruktúra létesítményeinek összesége a lakás

eredményeztek. Az ésszerű, a társadalmi igényeket tükröző városfejlesztés, amely a állományon kívül, amely egy közigazgatásilag körülhatárolható területen lehetővé

minőségi lakásépítést kívánja elősegíteni, a laza, városias lakóterületek fejlesztését teszi az Qtt élő, ill. tartózkodó emberek anyagi és szellemi szükségleteinek

szorgalmazza. kielégítését Az intézményhálózat egyúttal elengedhetetlen feltétele az anyagi

termelésnek is.

A peremkerületekre a családiházas beépítésű lakóterületek a jellemzőek. Családiházas területek alkotják Budapest lakóterületének legnagyobb kiterjeddésű részét. A közösségi és közellátási intézmények funkciójuk és működésük jellege alapján - a

Ezek a területek főként földszintes épületeikkel, kis beépítési intezitásukkal (10—15 következőképpen csoportosíthatóak:

lakás/ha), valamint jelentős számú üres, még be nem épített telkükkel jelentős — államhatalmi és államigazgatási szervek, társadalmi szervezetek intézményei;

területi tartalékot nyújtanak a magánépítkezések számára. Megfigyelhető, hogy a — oktatási, művelődési és kulturális intézmények;

városi alapellátással rendelkező, vagy kedvező természeti környezetben lévő cialádi- - kereskedelmi,szolgáltatási, vendéglátóipari és idegenforgalmi intézmények:

házas területek intenzív fejlődése megindult. A ma épülő családiházak - kihasználva — egészségügyi intézmények;

az új építési szabályzat adta magasabb beépítési lehetőségeket - több csa^dnak, vagy - sport, üdülés-pihenés igényeit szolgáló intézmények;

generációnak tudnak otthont nyújtani. Szaporodnak a tetőteret is kihasználó - egyéb intézmények, létesítmények (templom, temető, stb.).

családiházak.

Az intézmények az ellátott terület és az igénybevétel gyakorisága alapján differenci- A lakások állapotát jellemző adatokat vizsgálva megállapítható, hogy azok minősége álódnak. Működésük jellege és az általuk gyakorolt vonzó hatás területi kiterjedése

a belső városrészek nagy hányadában súlyosan kifogásolható. Hangsúlyozottan alapján lehetnek;

vonatkozik ez a megállapítás az iparral vegyes, úgynevezett „átmeneti övezetre”. A — alapellátó

kritikus elemek a pesti belső városrészekben, az iparral vegyes átmeneti területeken -- középfokú

és a családiházas területek korszerűtlen, régi részein jelentkeznek. E területeken a — felsőfokú

lakásállomány jelentős része szoba-konyhás és fürdőszoba nélküli. A városközpont- - országos és nemzetközi jelentőségű intézmények

tói a külső kerületek felé haladva a helyzet súlyosbodik, a főváros összes egyszobás

lakásának a fele itt található, míg a fürdőszobás lakásoknak csupán a 16%-a. A Az alapellátás szükséges szintje az életszínvonal, illetve az ennek nyomán változó

legjobb állapotú és felszereltségű lakások zöme a társasházas beépítésű területeken lakossági igényszint alapján időben változik. Az alapellátás szintjét alapvetően a

és a lakótelepeken található. Ezeket a területeket a magasfokú - gyakorlatilag lakossági igények befolyásolják, ezeket az igényeket viszont a népesség jövedelme

teljesnek mondható — komfort és az általában kedvező műszaki állapot jellemzi. A életmódja/ iskolázottsága stb. határozza meg, illetve jelentős mértékben differenciáltömör, városias lakóterületek nagykörúton kívüli területegységei mind szobaszám, ja.

mind komfort tekintetében kedvezőtlenebb képet mutatnak, mint a belső pesti Az alapfokú ellátást azon intézmények köre képezi, amelyek a lakosság elsődleges, s

városmag lakóterületei. egyben a legközvetlenebb kiszolgálását teszik lehetővé, úgy mint;

— általános politikai, igazgatási és közbiztonsági intézmények (rendőrség, körzeti A különböző intenzitású lakóterületek egymáshoz viszonyított arányának alakulását megb. — ügyvédi munkaközösség)

az elmúlt időszak az intenzív, lakótelepszerű, tömör városias beépítésű területek — pénzügyi intézmények, mint

gyors növekedése jellemezte. Ezek üres, illetve korábban mezőgazdasági hasznost - Biztosítók Kirendeltsége, OTP~fiók, Totó-Lottó kirendeltség

tású területek és avult családiházas területek felhasználásával épültek. A laza — hírközlés intézménye, postafiók

beépítésű területek kismértékű növekedése ellenére arányuk az össz-lakóterületen - egészségügyi és szociális intézmények, mint anya és csecsemővédő állomás,

belül csökkent. gyermekorvosi rendelő, járóbeteg ellátás orvosi körzete, fogorvosi rendelő,

gyógyszertár, öregek napközi otthona

A családiházas területek kiterjedése jelentős mértékben nőtt. A rosszul hasznosítható - oktatási, közművelődési intézmények, mint bölcsőde, óvoda, általános iskola,

mezőgazdasági területek parcellázása és a zártkerti területek fokozatos átminősítése felnőtt és gyermek könyvtár, klubterem, filmszínház, sportpályák, többcélú

növelte e kategória területi arányát. sportterem, tanuszoda

— kereskedelmi és vendéglátó intézmények, úgy mint a napicikkeket árusító üzletek,

Az elmúlt évtizedekben a lakóépületek felújítása és korszerűsítése nem tudott lépést ABC áruházak, eszpresszó, cukrászda, bisztró, büfé, falatozó

tartani az elhasználódás és az avulás folyamatával. A belső városrészek épületállomá- - szolgáltató intézmények, mint fodrász, fényképész, cipész, Gelka, javító - tisztító

nya mind használati értékben, mind műszaki állapotában tovább romlott. Allagrom szolgáltatás, szabóság

lás figyelhető meg a peremkerületek egyes családiházas részein is. Itt a magánerőből - egyéb alapfokú intézmények, mint a kultikus - vallási létesítmények, temetők

végzendő korszerűsítést sok helyen az infrastrukturális hiányosságok és környezeti

ártalmak akadályozzák. Az alapfokú intézmények hálózata lakókörzeten belüli funkciókat lát el. A

budapesti általános rendezési terv az alapellátás intézményeit nem vizsgálta t?gyedileg, ez a készülő kerületi általános rendezési terveknek a feladata. Általános- p q Ságban összefoglalható hogy a főváros alapellátó intézményrendszere kiegyensúlyo

/ zottan fejlődött. A közelmúltban épített lakónegyedeinkben az alapellátás az

4 Ví rSiíte i-Xi;; -V :í -':

"•ma •» «

29