1987. október 21. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
38
■' ..... ^ ^ x~ ' +3t* i i .. 2 'fogadásában, a vásárlóerő lekötésében jóval nagyobb, mint a szállodák éttermeié. Csökkent a vendéglátóhelyek száma is 88 egységgel, ami összességében a munkahelyi vendéglátásban következett be. Pozitívan értékelhető a hálózati struktúra átalakulása: kevesebb lett a büfé és italbolt, nőtt az éttermek, vendéglők, cukrászdák száma. (2. sz. melléklet) A 8o-as évek elejétől a kereskedelmi vendéglátás területén valós versenyhelyzet bontakozott ki, ezt nagymértékben elősegítette az új üzemelési formák és a magánvendéglátás megjelenése. A magánvendéglátó engedéllyel rendelkezők száma az 1983. évi 585-ről 1986-ra 1235-re emelkedett, s az új üzemelési formákban működő vendéglátóhelyek forgalomból való részesedése közel 7o %-os. A közétkeztetésben résztvevők száma az országos tendenciával egyezően összességében emelkedett. Ezen belül a munkahelyi étkeztetést igénybe vevők száma stagnált, a gyermek- és diákétkeztetésben részesülök száma 18 %-kal, 24 ezer fővel gyarapodott, de nem érte el a tervezettet. A vállalatok üzletpolitikájukban, - a központi preferenciák hatására - előtérbe helyezték a gyors, és olcsó étkeztetés bővítését, a cukrászati és hidegkonyhai étkeztetés fokozását. Csökkent a szeszes - és ezen belül különösen a magasabb alkoholtartalmú italok forgalmának részaránya, az ételforgalom aránya az összforgalomban növekedett. Bővült az alkoholmentes italok kínálata, növekedett az értékesítés. (5. sz. melléklet) Az anyagi eszközök hiánya miatt általánosságban előtérbe került az intenziv fejlesztés. A korábbi időszakhoz képest lelassult az új üzletek létesítése. Az új szállodákban létesült éttermeken (Atryum, Fórum, Flamenco, Buda-Penta, Novotel, stb.) túlmenően az óbudai Fő téri müemlékegyüttes rekonstrukciója érdemel említést. (A tanácsi támogatással megvalósult vendéglátó létesítményeket a 3-as sz. melléklet mutatja be.) Az intenzivitás 4 fő irányban érvényesült: a kisebb alapterületű üzletek jelentős méretű rekonstrukciójában és a kereslethez alkalmazkodó profil módosításban, a munkát kímélő gépesítésben és a kínálatot bővítő, forgalmat növelő szervezési megoldásokban (gyors étkeztetőhelyek kialakítása, pavilonok, teraszok, elvitel útján történő értékesítés, stb.), valamint az új üzemeltetési [ • • fo i ' ~ ~ “
