1987. október 7. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
308
i i- 48 A későbbi, I/B szakasz épitését biztositja a vonal- alagutak végéhez illesztett pajzs-szerelő kamrapár; ezzel a későbbi épitési ütem függetleníthető az I/A szakasz üzemétől. A kihuzóalagut végéhez csatlakozóan vonali szellőzőrendszer létesül. 4.1.4. Alagutak és műtárgyak 4.1.41. Vonalalagutak, üzemi összekötő alagút k Vonalalagutak Az eltérő talajviszonyok miatt az alagutak szerkezete a Duna két partján eltérő. A pesti oldalon a 2. és 3. metróvonal építésénél már jól bevált, üzemben előregyártott, vasbeton blokkelemekből álló alagutszerkezetet terveztünk. A blokkelemek szigetelése a külső felületre előre felhordott aszfaltréteg. A gyűrűk összeszerelése pajzs védelme alatt vagy erektorral történik. Azokon a szakaszokon, ahol a gyűrűre mértékadó silónyomás megnövekedhet és a teljes kőzetnyomás kialakulhat, a blokkokat erősítő vasalással kell ellátni. Az állomások szélső alagútjainál, a vonali műtárgyak csatlakozásánál, továbbá a Duna alatti alagutszakaszon öntöttvas tübingelemekből álló gyűrűket terveztünk, amefyo-G ív HíYffteYYYY'V-’ lyeket csavarkapcsolatok tartanak össze és horonyszige- teléssel vannak ellátva. A budai oldalon a kemény, állékony kőzet lehetővé teszi az osztrák alagutépitési módszer /NŐT vagy NATM/ alkalmazását. A módszer hazánkban sem ismeretlen, a bányászat kiterjedten használja és a külföldön végzett munkák során a kivitelezők is jól megismerték. A kétrétegű teherhordó szerkezet külső héja rugalmas, kihasználja a tehermentesülő kőzet saját szilárdságát, ezért takarékos. A belső köpeny vizzáró tömegbeton. Sol ill ........................................... -At — -----------------------------------------— ......... w--------------------------------------------------X— *
