1987. október 7. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
301
i i ti- 41 A korábban épitett metróvonalak esetében is a fentebb emlitett arányok mellett történt az alagutépités. A Mária utcai szellőző alaguttól a Keleti pu-ig középső miocén agyagos, aleuritos-tufás összlet települ, szeszélyesen elhelyezkedő és viszonylag kis vastagságú /1-2 m/ homokrétegekkel. A Keleti pu. környezetében kemény, un. "lajta mészkő" réteget tártak fel a fúrások. A szakasz jellegzetessége, hogy a nagyszilárdságú rétegek közé jelen- te tős vastagságú folyósodásra hajlamos homok, ill. iszap települ. Hidrogeológiai viszonyok A budai oldalon a változó vastagságú pleisztocén összlet- ben és az agyagos hegylábi törmelékben elhelyezkedő, a Duna felé áramló talajvíz az egyetlen fontosabb hidrogeológiai tényező a Gellért térig terjedő szakaszon. Az oligocén vízzáró felszín egyenetlenségei miatt a talajviz áramlása helyenként lelassul és ezeken a területeken - a kiscelli össz- letből kioldott szulfáttartalom miatt - a talajviz erősen agresszív. Az alagutépités folyamán csekély mértékű vizbe- áramlás alakulhat ki a vetőzónák környezetében. A Gellért tér környezetében és a Duna alatti szakaszon a kőzetek repedéseiben mozgó szökevényforrások okozhatnak víztelenítési gondokat, itt a túlnyomás mértékének változtatásával, illetve az alagút környezetének tömítésével lehet a vizbetörés veszélyét elhárítani. A pesti oldalon a felszín alatt ismét mindenütt a talaj- viztároló pleisztocén összlet található; vastagsága 5-15 m között változik. A talajvizszint ingadozása a mindenkori Duna-vizállás függvénye. Az idősebb rétegek /oligocén, miocén/ gyakran vízvezeték, utánpótlásuk a talajvízből történik. Itt a tartós vizbeáramlás megakadályozásával lehet a talaj stabilitását megőrizni az épités időszakában. i ! SoÁ 1 I __________________________________________________'___________ J ' f ' V _ * tetev te ***N0
