1987. október 7. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

300

1- 40 ­A Kálvin téri állomás keleti oldali, nagyobb része magas karbonáttartalmu és kedvezőbb szilárdsági jellemzőkkel biró meszes, homokos agyagban illetve márgás, homokos agyag­ban kerül megépítésre, melyek jellemzői viszonylag kedvezők az állomásépités szempontjából. A Kálvin téri állomás keleti végétől a forditó vágánysza­kasz végéig az alagutak bentonitos, homokos agyagrétegen helyezkednek el. A kőzetre jellemző, hogy vizzel érintkez­ve plasztikussá, ragadóssá válik, igy ebben az állapotában nehezen fejthető. 1 A Muzeum utca - Dózsa György ut közötti szakasz geotechni­kai viszonyai A vonalszakasz mérnökgeológiai viszonyai lényegében nem térnek el a korábban megépített metróvonalakétól. A terü­let földtani felépítése heterogén, de mélyvezetésű alagút építésre alkalmas. A jelenkori feltöltés feküjében jelenik meg a negyedkori folyóvizi összlet, amely lényegében ka­vics, kavicsos homok, homok, homokliszt és iszap. E negyed­kori rétegekben tározódik és áramlik a talajvíz. A halocén- -pleisztocén rétegek együttes vastagsága a Kálvin tér és a Keleti pu. között 10-14 m, a Keleti pu. környezetében vi­I'’.yiv szonylag nagyobb vastagságú, 18 m. A Keleti pu-tól a Hun­I ,Í ' 1 < t' gária krt-ig a negyedkori rétegek vastagsága 4-10 m-re csök­ken le. A negyedkori összlet, feküjét képező harmadkori rétegek 70%-ban vizzáróak, megfelelő állékonyságuak, kőzetfizikai jellemzőik kedvezőek. Talajmechanikai szemnontból a réte­gek agyag, bentonitos agyag, márgás agyag, iszaD kategóriá­ba sorolhatóak. A harmadkori rétegek 30%-ban alagutépités szempontjából kedvezőtlen tulajdonságunk, részben mert folyósodásra haj­lamosak, részben mert a talaj fizikai jellemzőik állékony­ságuk, szilárdságuk kiegészitő technológia alkalmazása nél­kül /levegőtulnyomás/ nem megfelelő. . tó-----. _-———- X

Next

/
Thumbnails
Contents