1987. október 7. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
149
_________________________________________________ ,____________________________________________ r~ i i J- 14 Ennek megfelelően kivánjuk megválasztani az építéstechnológiát és a műtárgyak szerkezetét. ; f /f//'/fi Előterjesztésünk "A budapesti metróépítés műszaki fejlesztésének ipari és építőipari háttere" cimü 9-84o3-T számú tanulmány alapján áll, de kiegészült a pontosabban behatárolt követelményekkel és a számbavehető vállalkozók fejlesztési elképzeléseivel, lehetőségeivel. A légnyomás alkalmazását mind időben,mind térben a lehető legkisebbre kell korlátozni. A korábbi évek gyakorlatát meghaladó szintű gépesítést kell elérni az alaguti fejtési és anyagszállítási tevékenységeknél. Növelni kell az általánosan használt építőgépek alkalmazásának lehetőségét. A függőleges szállításokat liftek helyett daruval kell megoldani. Mindezen körülményeket legjobban a világon rra már széles körben alkalmazott osztrák módszer /NŐT/ veszi figyelembe és elégíti ki. A módszer a hegyi ala- gutépitéseknél került kifejlesztésre, már 3o-35 évvel ezelőtt. Ma már a nagy- , szelvényű alagutak építésénél világszerte szinte egyeduralkodó ez a módszer, és a városi metróalagutak építésénél is gyorsan terjed. A budai oldal kedvező talajviszonyai között az osztrák módszer /NŐT/ bevezetését javasoljuk, mind az alagút mind az állomásépitéseknél. Az állomásokat kétalagutas, középső peronos, középső oszlopsorral megtámasztott szerkezetből kivánjuk kialakítani. Ez a technológia tetszetős, a forgalmi és üzemi követelményekhez rugalmasan alkalmazkodó állomási terek megépítését teszi lehetővé. A szigorú technológiai fegyelem betartása, a megbízható betontechnológia és jó szigetelési rendszer alkalmazása biztosítja egy jól gépesíthető, kedvező gép és élőmunkaigényü épitési módszer bevezetését. A talajviszonyokhoz és méretekhez rugalmasan alkalmazkodó technológia minimális felszínmozgásokat okoz. Nagy előnye, hogy a fejtés, rakodás, szállítás nem igényel speciális, nagy beruházásigényé gépeket. A pesti oldalon és biztonsági okokból a Duna alatt pajzsos alagutépitést kívánunk alkalmazni. A kedvezőtlen talajviszonyok miatt levegő túlnyomásra is fel kell készülni. A munkához magyar gyártmányú, homlokbiztositással ellátott hidralikus működtetésű pajzspár alkalmazását irányoztuk elő. A földfejtéshez kisgépesitést javaslunk. A Duna alatti állomás vb blokkokból épülő, háromhajós, középperonos szerkezetű lesz. A szélső alagutak a pajzsos építésű vonalalagut felbővítésével készülnek. A középső alagút meghosszabbításában épülnek a rakpartok alá vezető gyalogos folyosók. A pesti oldal állomásai, a Nyugati pályaudvarnál alkalmazott MIDI 5 alagu- tas tipusuak. Ez a "Budapest" tipus továbbfejlesztése. A szélső alagutak vo- nalalagutként épülnek meg és utólag készül el a nagyobb átmérőjű középső 3 állomási alagút. A gépi berendezések nagyobb részét, amelyek általános célúak és más munkákon is használhatók a kivitelező vállalatok saját forrásaiból kerülhetnek beszerzésre. Ezen források azonban várhatóan túl szűkösek lesznek ahhoz, hogy a vállalatok saját kockázatukra meghatározó nagyságú eszköz fejlesztésekbe kezdjenek a munkák vállalatba adása előtt. A szükséges gépi berendezéseknek mintegy 50 %-a csak tőkés importból valósítható mén. AhS ! > | I te
