1987. február 25. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
67
* 7000 * » - **» •»*i( •’■{ < é i A kérdés lényege az, hogy az említett üzletek, pavilonok e tevékenysége a reklámtevékenységek körébe tartozik, amely- nek megengedhető mértékére jogszabályi előírások nincsenek. Megoldást a reklámtevékenység szabályozása, valamint a köz- területhasználat engedélyezési eljárása során a megfelelő tilalmak megállapítása jelentené. Az I. kér. Tanács elnöke hangot adott annak a véleményének, hogy az egész jelenség jogi szabályozása nehezen megoldható. Rámutatott arra, hogy az utcai zenélés mindig zavarhatja valakinek a nyugalmát, vagy munkavégzését. Utalt végül arra, hogy a kerületi tanácsok azon lehetősége, miszerint meghatározott közterületeken megtilthatják a zenélést, gátolhatja a zenészek fellépési lehetőségét. Álláspontunk szerint a jogi szabályozásra tett kísérlet igazolja, hogy van lehetőség a nehezen megfogható - de feltétlenül szabályozni indokolt - jelenségekre. Kétségtelen tény, hogy a 2.§ /l/ bekezdés a/ pontjában felsorolt feltételek nehezen meghatározható kategóriák, éppen ezért szükséges az, hogy azok fennforgását az eljáró hivatalos személy állapítsa meg. Másik felvetése - mely a kerületi tanácsok felhatalmazására vonatkozik - nézetünk szerint nem elfogadható, mivel nem a zenészek fellépési lehetőségét kell figyelembe venni, hanem az ott lakók, vagy dolgozók érdekeit. Indokoltnak tartjuk, hogy a kerületi tanácsok hatáskörébe tartozzon annak eldöntése, kívánják-e további közterületeken megtiltani a zenélést. Az V. kér. Tanács V.B. titkára nem tartja elégségesnek a tervezet 2.§ /!/ bek. b/ pontjában felsorolt tiltásokat, nézete szerint a jelentősebb középületek előtt - a fontos közérdekre és az egységes szabályozásra tekintettel - a fővárosi tanácsrendelet tiltsa meg a zenélést. Álláspontunk szerint a kerületi tanácsok ismerik legjobban azokat a közterületeket, amelyeken a zenélést - a tervezet 2.§ /!/ bek. b/ pontján túlmenően - meg kell a i
