1986. november 5. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
7
I* i I | „ 5 _ ) fWi , Az építőipari nagyvállalatok huzamosabb ideje tartó gyengéi\ kedése, valamint az építőipari szakcsoportok arányának növekedése, a távol vidéki cigány munkavállalók elhelyezkedését lényegesen érintette. Romlottak, az eddig sem rózsás ntunka- és szociális feltételek e területen. A szakcsoportok magánházaknál gyakran 90-40 fő részére 1-2 szobát bérelnek mun. kásszállás céljára, bizonytalanok a munkaellátási és a bérfizetési viszonyok. I Felméréseink szerint a cigány dolgozók közel 20 %-a bekap- [ csolódott a szocialista brigádmozgalomba, 11 %-a törzsgárdatag munkahelyén /fővárosi átlag 13-15 %/, kitüntetésben, kiváló munkájáért 2 % részesült.Vállalati üdültetésben minimális arányban vesznek részt. A Vállalati KISZ és szakszervezet kevés vonzerőt gyakrol rájuk. A cigány dolgozók foglalkoztatásának sajátos kérdéseire módszertani útmutató készült, melynek gyakorlati végrehajtását folyamatosan figyelemmel kisérik. Lakásviszonyok ra| ff Budapesten 1981-óen a cigány putritelepek felszámolása befejeződött. Azóta uj telepek kialakulását sikerült megakadályozni. Mintegy 12 ezer cigány család lakik állandó jelleggel a fővárosban. A VI. ötéves terv időszaka alatt mintegy 2500 csará Iád jutott lakáshoz. Ebből kb. 70 % névjegyzék alapján végleges vagy átmeneti elhelyezéssel, kb. 20 % szükséglakással, kb. 7 % pályázat utján és 3 % szanálás következtében. Ennek alapján az utóbbi öt évben a fővárosi cigány lakosság kb. 20 %-a jutott jobb körülmények közé a kerületi jelentések szerint. 0 I . - T I j I l i : - 7 r-~ _ .’Z-i
