1986. augusztus 7. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
90
í • IMI "V , X * ■ * .0 ■B ■ I- j i- 64 lepszerü többszintes beénitésü területekkel jelentősen bővíti a XIV., "VIII., XX., XXI. kerületben, ezzel magyarázható a magasabb értékű lakácsUrUság ezeken a területeken /a növekedés legnagyobb a XXI.kerületben, 7,4 lakás hektáronként/ . Pokozott mértékben folytatóéi;: a belső városrészek rehabilitációja és rekonstrukciója, ennek következtében itt a lakásállomány bizonyos mértékben csökken. Á \ már kijelölt iparterületeket Budapesten nem szükséges növelni, de a további betelepités érdekében a tényleges igényektől függő ütemezésben a műszaki infrastruktúrát ki kell építeni. .Az jnari területei: a főváros egész területét behálózzák. Az 193o-as statisztikai adatok szerint a fővárosban mintegy ?oo vállalat kb, 5000 telephelyet tart fenn. 1933-ig a vállalatok száma mintegy öt, a telephelyek száma pedig tiz százalékkal csökkent. A városrendezés-területrendezés arra irányú., hogy az ipari tevékenység a város egyéb funkcióinak zavartalan "egymás mellett élését" lehetővé tegye. y A fővárosban tervezett 43oo ha kiterjedésű ipari terület tizennyolc kerületben, 19o Irtllönböző nagyságú területegységből áll. Az ezredfordulóig mintegy 32o ha az a terület, amely a főváros tervezett közműfejlesztésének eredményeként betelepíthető lesz: a II., XIX., XVI., XXII. kerületekben 5-1°, a XV., XVI., XVII., XX. XXI. kerületekben 35-103 ha-os nagyságban. Budapest és környéke 1971-ben jóváhagyott általános rendezési terve raktárüzerai létesítmények elhelyezésére az ipari övezeten belül Búd a n e s t c n raktározásra 3oo ha területet irányozott elő. Az elmúlt években azonban nemcsak ezeket használták fel raktá.r-telepités céljaira, hanem más ipari övezetekben is helyeztek el raktárakat. A terv az agglomerációs övezetben raktár telepítésre ellcalnas jelentősebb területet jelölt észak-keleten Xsöraör és Ferepentarcsa térségében, délnyugati irányban Uudaórs-Törökb'.l! * t térségében. Funkcionális és városszerkezeti adottságok, vele. mint a közlekedésfejlesztés távlati tervei alapján a városrészközpontokban, a metró vonalai:, ezen kívül a "nugária körút mentén /az 'rpád hídfő és üllői ut közötti szakaszon/ a városközpont tehermentesítése céljából jelentősebb munkahely telepítés kívánatos. A közlekedés tervezés 'ben f í cél a gyorsközlekedési hálózat folyamatos továbbépítése, a bevezető főútvonalak 'dépitése, az elkerülő, kör- és haróntirúnyu úthálózati kapcsolatok fejlesztése. ) Ezáltal a közlekedési hálózat lehetővé teszi a munkahelyek, a közép- és a felsófoisi ellátás gyorsabb elérését, egyúttal a belső városrészek tehermentesítését. m A regionális terv - a fővárosi közlekedésfejlesztési terv és az országos úthálózatiéjlesztési terv alapján - már a következő másfél évtized során számol a főváros hagyományoz főúthálózatát behermentesitő, elkerülő autópályái; /MO/, főutak és hidjai!: forgalomba helyszőaóvel, ezenfelül a lágymányosi Duna-hid megépítésével is. Bemutatja a fővárosi főúthálózat fejlesztésének szerteágazó feladatait, kiemeli a forgalmas szintbeni vasúti keresztezései: kiküszöbölésének fontosságát /a hosszutávn tervidőszakban Budapesten 15> az övezetben 8 helyen/ és kerületenként javaslatot tesz a földutak burkolására. Az övezet úthálózatában süriti a harántirányu /keresztirányú/ összeköttetéseket, valamint a másodrendű kapcsolatost a fővárosi úthálózattal. f • 7.1.3 Lágymányosi híd építésével érintett városrendezést kérdések A lágymányosi hid és ezzel a Hungária körnt-Xönyves Kálmán körút budai folytatásának megépítése a hid és a csatlakozó úthálózat környezetének helyzeti energiáját jelentősen fokozza, ezért Indokolt e környezet terület felhasználásának felülvizsgálata. I 30 f í i rá I
