1986. augusztus 7. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
56
1 ista I fa A 3o/b ábra a Lágymányosi hid megépítése esetén mutatja be az 1991-es évre feltételezett átkelési igények honnan-hová forgalomáraialását. A főváros északi térségének átkelési helyzete az évtized kezdetén még elfogadható színvonalú lesz, de a forgalom igényei az elvi átbocsátóképességet már az Árpád hidon is meghaladják. As ezredfordulóig az 1985 évi terhelés mintegy megkétszereződik, a forgalom növekedését ekkor már csak ujabb hid építésével lehet követni. Hasonló tendenciák várhatók a déli térségben is, ahol azonban a Jelenlegi, rendidvül kedvezőtlen átkelési helyset beavatkozás híján 1991-re már feloldhatatlan feszültségeket teremt. A jelen és a várhatő forgalmi igények itt indokolják leginkább az átbocsátóképesség növelését, melynek hatása - figyelemmel az MO-ás hid fokozódó igénybevételére is - várhatóan a 90-es évek végéig tartja majd tűrhető szinten az átkelési körülményeket. Az ezredforduló becsült forgalomnagyságainak fölvétele már további fejlesztés megvalósításának mérlegelését teszi szükségessé. ; i / A közép3Ó városrész saját igénye mellett, 1991-ben még mindig Jelentős lesz az "idegen" forgalom részesedése, habár ennek aránya a déli területek átkeléshelyzetének Javításával , lényegesen csökken. Ha az ezredfordulóig történő időszakban külső hidfejlesztésekkel sike- ' ^ _ rül leválasztani ezen "Idegen" forgalom döntő hányadát a belvárosi hidakról, úgy azok ét- [ bocsátóképességeasaját forgalom igényeit kielégíti, különösen ha számolunk a DÉR forgalorabahelyezé3évcl, és ezzel együtt a Szabadság hidi villamoszóna felszabadulásával. Esetleges kapacitásbővítés itt elsődlegesen minőségjavítást,környezeti ártalom csökkentést szolgál. /A "saját"- kontra "idegen" forgalom minősítésnél átmeneti helyzetet jelent a kül- '' ső városrészekből belvárosba irányuló forgalom, melynek útirányát alternatív lehetőségek között választva, a feltételek javításával lehet az optimálishoz közelíteni - pld. Gazdagrétről a VII.kerületbe nem az Erzsébet hidon át, hanem a tehermentesülő Petőfi hidon - /. / ), 5.4. A Duna-hldakhoz csatlakozó úthálózat A főváros Duna-hidjainak térbeli elrendezése, és a kapcsolódó úthálózat fogyatékosságai a ka- ^ pacitáshiánnyal küzdő átkelő forgalmat még inkább nehezítik. r A főváros úthálózati rendszeréhez hasonló sugaras-gyürüs szerkezetű nagyvárosok fejlődésére , jellemző, hogy a város terjeszkedésével, a fox-galom növekedésével egyidejűleg, a városmagtól távolodva ujabb és ujabb körutak cpfilnck. melyei: a sugárirányú utakat összekötve tohcrmentc- sitik a belső városrészek úthálózatát, összekötik a külső ipari és lakótelepeket, valamint ^ viszonylag zavarmentes haladást tesznek lehetővé a varoson áthaladó tranzitforgalom számára. Ez a folyamat 3udapest fejlődésének csal: bizonyos szakaszáig, a mainál mind terület, mind lélekszúra vonatkozásában lényegesen kisebb város kialakulásáig tartott, a sugár és körutsza- lcaszok folytatásaként épült hidal: egy jóval kisebb város szerkezetének és forgalmi igényeinek feleltek meg. A későbbi, nagyarányú városfejlesztési akciókat ujabb körutal: és Duna/-hidak létesítése már nem követte. Ilyen városszerkezeti és úthálózati adottságok mellett a beköszöntő "motorizációs robbanás" a belső úthálózaton és a Duna-hidalcon nagymértékű forgalmi koncentrációt hozott létre. Budapesten a fentiek szerint értelmezhető "legkülső" gyüini ma a Nagykörút vonala. A Nagykörút a legszorosabb értelemben vett belváros határán halad, igy legfeljebb a legbelső úthálózatot tehermentesíthetné; súlyos túlterheltsége azonban o feladat ellátásában is akadályozza. te* Miközben a 70-es ével: kezdetétől, a forgalom növekedésével többé-kevésbé arányosan, folyama- f. tos programként korszerűsítették a sugárirányú bevezető utakat, a körirémyu úthálózati eleme):, * és a kapcsolódó dunai átkelési lehetőségek fejlesztése est továbbra sem követte. így lényegében a motorizáció megjelenése'óta nem épült ujabb. a Nagykörúton kivül eső körút, s a motori- j, zació rohamos fejlődése /a 60-as évek/ óta nem épült a körút legfontosabb elemét jelentő ujabb Duna-hid sem. ^ — - -ta x—
