1986. augusztus 7. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
53
I fal - 27 - Í 1989 évben az Árpád hid kivételével a Duna-hidak forgalmát a napi csúcsidőszak több órájában non az idények, hanem lehetősérek határozták mén. Az átbocsátóképesség Ilidnya már na is aggasztó mértékű, de különösen az, ha számolunk egy ujabb Duna-hid átadásáig szükséges, legalább 4-5 év forgalomfejlődésével, valamint ha figyelembe vesszük, hogy a hidal: átbocsátóképességének területi megoszlása nem egyenletes. A hidak átbocsátóképessége helyhez és úthálózathoz kötött adottság, amely csak korlátozottan helyettesíthető. Az Árpád hid kiszélesítésével megteremtett többlet-átboesdtóképo3ség északon kedvező feltételeket teremt, de a főváros középső és déli részén fokozódik az átbocsátóképesség hiánya, o 199o-re eléri az irányonkénti 35oo-4ooo E/h értéket. » A hidal: forgalmi terhelésének összetevőit és az egymás közötti átterhelhotöség mértékét szemlélteti a 30Íábra, amely as 1905. október hónapban végzett rendszámos honnan-hová forgalomfelvétel Duna-hidakra vonatkoztatott eredményét összegezi. A kiterjedt forgalomfelvétel, valamint számos további forgalmi vizsgálat alapján a dunai átkelőhelyek és a csatlakozó úthálózat forgalmi viszonyaira az alábbi megállapitásol: tehetők: s - As átkelő forgalomban jelentősek a kényssorkorülők, a hidak feladatai keverednek onymán l:ö- ^ > zött. A gépjármüvek elsősorban a középső városrészben kedvezőbb lehetőségeket keresve, je: v lentős uthossznövekedést vállalnak.- A fővárosba irányuló legjelentősebb forgalmi áramlat Dél-Duda térségéből érkezik /K1-M7-CS, 7o-es, 6-os ut,Budafok, Gazdagrét, Érd, Dudaőrs, Őrmező stb../ /E forgalom városon belüli irányulására jellemző a legyező szerinti szétszóródás. Dél-Buda forgalma szinte valamennyi Duna-hidat jelentősen terheli, legnagyobb mértékben természetesen a Petőfi-hidat /4o-45 // de a hid átbocsátóképességének Icirivő elégtelensége miatt a belső hidal: is kénytelenek e forgalomból részt vállalni, kedvezőtlen többletterheléssel akadályozva ezáltal saját feladataik megfelelő ellátását.- Fentiekből adódóan, a középső hidalc terhelésének csak egy része a 3aját bel3Ővárosi forgalom, a terhelés további hányadát a kényszerűségből megjelenő nem belvárosi területei: között bonyolódó forgalom teszi ki. Amennyiben ezen idegen forgalom ujabb, külső hldfejlesztéseklcel a belsővárosi hidakról leválasztható lenne, úgy azok a saját forgalmuk számára elegendő kapacitással rendelkeznek.- - A szélső hidakon /Árpád-hid és Petőfi-hid/ jelentős a középső városrészből érkező forgalom. A Petőfi-hid ezen túlmenően egyik rendkívül lényeges feladata a Dél-Buda - Dél-pesti forgalom lebonyolitása, amely a hid összforgalmának mintegy 1/3-ad része.- A balparti sugárirányú utakon a Hungária körút vonalában belépő forgalomból a Duna-hidakon áthaladó gépjármüvek részesedése elsősorban az Árpád- ős Petőfi-liidon jelentős. A belső hidal: terhelésének 7o-75 5»-a a Hungária körúton belüli hálózaton keletkezik, de az Erzsébet- hid forgalmának is mintegy 3o /-a érkezik a külső úthálózatról, a halad át más lehetőség * híján a Belvároson.- A hidak forgalmi összetételét vizsgálva, a napi utazások meghatározó nagysága munkavégzéssel kapcsolatos, a személygépkocsi-forgalom 9o /-a munkahelyi utazás. A jelenleg hiányosan, egyenetlen keresztmetszettel kiépített Hungária körút a fővároson áthaladó és fővárosi ipartelepek közötti teherforgalom jelentős részét vezeti, ezért a két szélső Duna-hid forgalmának összetételére a nehézjárművek nagy aránya /mintegy 27-29 // ■ ' V jellemző, szemben a belső hidal: 3-0 Z-os értékével. Kedvezőtlen, hogy délen a Hungária körút nem kapcsolódik Duna-hiddal Buda, illetve a Dunántúl úthálózatához, emiatt a nehéz- járraüforgalora a Petőfi-hidon keveredik a Nagykörút belvárosi jellegű személygépkocsiiorgal- mával. ; 7 l | L 1 a \ tifii ■ ,\mp
