1986. augusztus 7. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
33
i V- 7 A középső városrész saját átkelóforgalraa ill. annak a belvárosi eredetű /célú forgaloi.rnal való együttes nagysága sem igényli uj átkelőhely létesítését. A jelenleg ebben a térségben jelentkező déli átkelési igények kielégítését a déli városrészben kell megoldani, mert ott lehetőség van olyan megoldások megvalósitdndra, amelyek előnyösen befolyásolják a belső úthálózat és Duna-hidak forgalmi körülményeit is, az előzőekben emlitett tehermentesítő hatások kifejtése révén. A középső térségben egyébként sem létesíthető olyan átkelőhely, amelynél: átbocsátóképessége akár a mai, akár az MO autópálya Duna-hidjainal: átadását követően fennmaradó déli kapacitáshiányt pótolná. Emellett bárhol épülne i3, helyzeténél fogva nem lenne képes mentesíteni a nagykörút-Petőfi hid-Irinyi J.u.-3chönherz 3.úti útvonalat és az ehhez déli irányból csatlakozó utakat a nagyrészt tehergépjárművekből álló távolsági és tranzitforgalomtól. így a Petőfi hid sem válhatna igazi belső városi hiddá. Ilyraódon az uj átkelőhely nem segítené elő a különböző jellegű forgalmak szétválasztását, azaz a hidak funkcionális elkülönülésének kedvező folyamatát, nem tenné lehetővé a kényszerkerülők kiküszöbölését és a környezetkárosító hatások csökkentését a fent emlitett, immár belső városrészhez "zz. ^ tartozó úthálózati részeken. A belterületen csak az átkelés minőségi színvonalának emelése, ill. a hidfelujitásokból származó forgalmi hátrányok csökkentése céljából merülhet fel egy uj átkelőhely létesítésének gondolata. A Petőfi hid és Margit hid között, uj Duna-hid a városszerkezeti adottságok és a városkép miatt nem létesíthető. Ezen a Duna-szakaszon csak alagút létesítésére van lehetőség. Az alagút kapcsolata azonban a pesti és budai rakparti utakkal nem oldható meg megfelelő módon, bárhol épülne is az. Ezért csak részben lenne képes annak az un. "helyettesitő" szerepnek a betöltésére, amely a hidfelujitások idején rá hárulna. Ugyanezen okból nem jelentene teljes értélül megoldást a belvárosi forgalom javítása szempontjából sem. Az alagút telepítési helyét illetően két változat képezte vizsgálat tárgyát:- A korábbi elképzelések a Csalogány u.-Alkotmány u. vonalában javasolták megvalósítását. Itteni épitőse azonban a kialakult úthálózati rendszerbe való erőszakos beavatkozást jelentene. Az alagút ugyanis a hagyományoktól eltérően nem képezné természetes .Colyi. tatását sem sugá.rutalcnak, sem körútnak, meglévő úthálózathoz való csatlakoztatása nehézkes, ugyanakkor rendkívül költséges csomópontok kiépítését igényelné. Í i' V. - Az újonnan felmerült szempontok alapján az alagút kérdését a lánchíd sorsával összefüggésben érdemes vizsgálni. Létesítését ugyanis elsősorban a Lánchid közúti forgalom alól való ideiglenes vagy végleges, részleges vagy teljes lezárása indokolná, lánchidat pótló átkelőhelynek tekintve, helyének megválasztását illetően kedvezőbb a másik változat \ szerinti Krisztina krt.-Engels téri nyomvonal. A belső városrészre előirányzott feladatok egy részének megoldását jelentené a Margit hid szélesítése is. Bár ez műszakilag lehetséges, megvalósitusának szükségessége több szempontból kérdéses. A szőlesitóssel létrehozott 1-1 forgalmi sávot a közúti forgalom nem tudná ugyanis teljes mértékben kihasználni, mivel a hid nem rendelkezik a szüteéges átbocsátóképességű hidfő-kapcsolatokkal. A hid Jdilső megjelenését ugyanakkor a szélesítés esztétikailag nagymértékben rontaná. A középső városrészben az elkövetkező évok legfontosabb teendői: í. - kisebb kapacitásnövelő beavatkozások végrchajtása a hidakhoz csatlakozó úthálózat szül: keresztmetszeteinek megszüntetése érdekében,- a belvárosi forgalom csillapítása céljából - előzetes vizsgálatok alapján - különböző forgalomteclmikai intézkedések bevezetése, melyekkel korlátozni lehet a közúti forgalmat. . i 53 I V-——--------------------------------------------------------------- —----~ í f ¥ I a . ■ .«*, ..mxp
