1986. augusztus 7. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
31
i- 5 MO autópálya első szakasza ugyan javítja majd a főváros legdélibb részeinek közlekedési viszonyait, mivel Icedvező közúti kapcsolatokat teremt az érintett déli kerületek között, valamint az agglomerációs ővezet számára, és megfelelő színvonalon\czeti a tranzitforgalom egy részét, de a fővárosi Duna-hidak forgalmi körülményeire az autópálya uj Duna-hid- jainalc hatása minimális lesz. Megépítésének igazi jelentősége az, hogy első láncszemét jelenti egy hosszú, évtizedekig tartó szi3ztenatíiats hálózatfejlesztési folyamatnak, melynek valós hatása akkor érvényesül majd, amikor ez a már teljessé tett magas színvonalú utgyürü felfűzi a főváros határán az összes autópályát, és főközlekedési utat. Az KO gyűrű első szakaszának megépítése tehát a fővárosi belső forgalom számára megvalósuló átkelőkapacitás fejlesztéssel összhangot alkotó, azt kiegészítő közlekedési beruházás, amelytől azonban elhelyezkedése, hálózati kapcsolatai és várható forgalmának nagysága miatt nem várható a jelenlegi Duna-hidak feszültségeinek feloldása.- Az ujabb metróvonal lehetőséget teremt a rendlsivüli parkolási gondokkal lnizdő Belvárosba irányuló személygépkocsi és autóbusz forgalom egy részének kiváltására. Abszolút értelemben is némiképp javítja majd a közúti átkelés lehetőségeit, mivel a Szabadság hid villamos vágányzónáját a közúti forgalom számára felszabadítja. A fenti két létesítmény előnyös hatása azonban nem lesz képe3 megoldani az átkelőforga- lomban jelentkező súlyos problémákat. Összehasonlításképpen eralithető a metró kelet- nyugati vonalának hatása. Ennek Dunát keresztező, un. második szakaszát 1972-ben helyezték forgalomba. A felszíni tömegközlekedésben mutatkozó lényeges csökkenés csak átmenetileg jelentett érezhető tehermentesítést az átkelőforgalomban, a közúti forgalom növekedése csakhamar betöltötte a felszabaduló közúti kapacitást. Várhatóan hasonló tendenciát mutat majd a Dél-Duda-zuglól metróvonal hatása a közúti átkelőhelyek forgalmára, tehát "csak időlegesen cs kis mértékben pótolja a közúti kapacitásié jle3ZtÓ3t. 5. Fejlesztési célkitűzések és feladatok Az elemzésekből adódé - az átkelől;apacitás növelését is célzó - fő közlekedésfejlesztési Irányelvek az alábbiak szerint körvonalazhatók. Az elsődleges jövőbeni feladat az elődeink által megkezdett, sugaras-gyürüs úthálózati struktúra kialalcitáoának folytatása, mert elsősorban az e téren lévő elmaradás az oI:a a dunai átkelőforgalomban mutatkozó nehézségeknek és a Belváros túlzott forgalmi koncentrá- * dójának. Az elmaradás megszűntetéséhez a körirányu úthálózati elemek fejlesztése és uj \ dunai átkelőhelyek létesitése szükséges. Az ezek fokozatos megvalósítását szolgáló dön- fi tések meghozatalánál azonban uj, nagyon fontos szempontként a jövőben figyelembe kell venni a jelenlegi hidak fenntartási cs felujitási munkáinak a közlekedést negatív irányban befolyásoló szerepét, melynek következtében a belvárosi forgalomban kritikus helyzetek is előállhatnak. A jelen feladatait illetően - az M.O autópálya Duna hidjain kivül - feltétlenül egy másik uj átkelőhely létesitése sziilcséges, tekintettel az átkelési kapacitáoliiány nagyságrendjére Ó3 a hidfelujitások során várható problémákra. Y-’i A követendő céllzitüzések és az ezekkel kapcsolatos közeli ill. távlati feladatok eltérőek a főváros északi, középső és déli részén. I 5 ■; V V ' &¥ k •■P* MÜ HMMti 9* .-ma * ■ •!*
