1986. január 29. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

10

*

j- 8 milyen tömegközlekedési eszköz megállóhelye, csökkent az 500 m-en felüli rágyaloglási távolsággal elérhető megállóhelyek száma, tiz év alatt 2,4 %-ról 0,8 %-ra. . •

A hálózatsürüség 1,92 km/km2, a beépitett területre számitva 4,0 km/km2. * '

A tömegközlekedésnek az utazóközönség számára legfontosabb forgalmi paramétere az utazási sebesség - elsősorban a metróhálózat bővülése következtében - növekedett. Jelenleg a hálózaton az átlagos utazási sebesség 18 km/ó, amely nemzetközi összehasonlitásban 8-10 %-kal magasabb mint a hasonló nagyságrendű motorizációs szintű és kiterjedtségü európai nagyvárosoké.

A csucsorai követési időköz a metró vonalain 1,7-2,5 per<?, a HÉV vonalain 5-6 perc, a felszíni tömegközlekedési gerincvonalakon 1-3 perc.

A BKV alaptevékenységét - a személyszállítást - a Főigazgatóságunk által jóváhagyott menetrendek szerint végzi.

Az utazási igények több évi viszonylagos állandósága ellenére az 1975• évihez viszonyítva 11,2 %-kal nőtt a férőhely- kilométer-teljesitmény. A jármüvek napi átlagos kihasználtsága /zsúfoltság/ az 1975* évi 34,1 %-ról 1985-re 29,9 %-ra #

csökkent.

Ezt a teljesítménynövelést mintegy 7 %-os járműállomány-csökkentés mellett sikerült elérni egyrészt a jármürekonstrukció során beszerzett korszerű, nagy befogadóképességű jármüvek alkalmazásával, másrészt az üzembiztonság jelentős javításával .

A szolgáltatási szinvonal javításának egyik fontos mutatója a tömegközlekedés megbízhatósága, melynek mércéje a menet- rendszerüség.

to ... ! I-■"K00 * ;«*