1985. november 20. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
255
* *<..•, •«-Elír® » J Az ipar fejlődésének várható tendenciái alapján terület, víz és a vonalas infrastruktúra iránti igény jelentős növekedésével nem számolunk. Növekszik viszont a gyors információ-cseréhez szükséges hírközlő és adatátviteli rendszerek iránti igény. A fejlődésre általában a termelési tényezőkkel — munkaerő, anyag, energia, víz stb. — való takarékosság kell, hogy a jellemző legyen. Erre az infrastruktúra korlátai is kényszerítenek. A takarékosságot szükség esetén szabályozási eszközökkel is ösztönözni kell (vízdíj, területhasználati díj növelése). II. A tanácsi tervező munka követelményei és feltételei a VII. ötéves tervidőszakban , r 1. A tanácsi gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése a fővárosban A gazdaságirányítás továbbfejlesztésének irányelveiről szóló kormányhatározat - a tanácsok gazdasági önállóságának növelésére vonatkozó politikai állásfoglalással összhangban - megjelölte a tanácsi tervezés és szabályozás korszerűsítésének konkrét irányait, az önállóság kibontakoztatását érdemben elősegítő lépéseket. Az új tanácsi szabályozó rendszer alapvető követelményeként a lakosság infrastrukturális ellátásában kialakult indokolatlan területi különbségek mérséklését, a helyi tanácsok hatáskörének bővítését, gazdasági önállóságuk anyagi hátterének javítását határozta meg, amelyet a tervező munkában a fővárosi sajátosságok figyelembevételével érvényesítettünk. A fővárosban tekintettel kell lennünk arra, hogy:- a Fővárosi Tanács kettős - területi és helyi tanácsi - funkciót lát el,- a kerületi tanácsok egy területileg összefüggő települési egységen belül működnek,- az alapellátást szolgáló infrastruktúra fejlesztése és az intézményhálózat nagyobb része több kerületet, esetenként a főváros egészét érinti (pl: nagy lakótelepek építése, az egészségügyi ellátás, a szakoktatás, a közlekedés, a fővárosi közmüvek termelő-, gépészeti- elosztórendszerei, stb.). E sajátosságok figyelembevételével vizsgáltuk a kerületi tanácsok feladat és hatáskör bővítésének lehetőségeit. A Fővárosi Tanács koncepciója szerint — a kerületi tanácsokkal egyetértésben - a jövőben kerületi hatáskörbe kerül többek között az 500 lakás alatti magánerős lakótelepek területelőkészítése és komplex építése, az egyedi társas- és családiházas telkek kialakítása, az emeletráépítés és tetőtérbeépítés, a vízhálózatelosztóvezetékek, szennyvíz- és csapadékvíz elvezetés mellékhálózatainak fejlesztése, ellátatlan területek élelmiszer- és napicikk kereskedelmi üzlethálózatának kialakítása, stb. A Fővárosi Tanács és a kerületi tanácsok közötti új feladat megosztással összhangban kellett megteremteni a feladatok és a pénzügyi források egyensúlyát. A szabályozás arra irányult, hogy a fővárosban minden tanácsnak rendelkeznie kell a hatáskörébe tartozó ellátóhálózat működéséhez, fenntartásához, továbbá ezek legszükségesebb fejlesztéséhez indokolt pénzeszközökkel. 4 # II . ^ * » V
