1985. november 20. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
256
_ re. - ■ w -----------—-------------------------X nr * tó' x te . tótó-’tefe ###/,.’ / % i < A Fővárosi Tanácsnál maradó alapellátási feladatok — elsősorban az 500 lakást meghaladó , komplex telepszerű lakásépítés, a teljes egészségügyi ellátás, a szakirányú középfokú oktatás, a több kerületet kiszolgáló közmű és közlekedési rendszerek építése, fenntartása, továbbá az átmenő beruházások és felújítások befejezése — indokolják, hogy az országosan megállapított népességarányos normatív fejlesztési lehetőséget (fejkvóta) a fővárosi és a kerületi tanácsok » között 70-30% arányban osszuk meg. A főváros kerületeinek alapfokú infrastrukturális ellátottságát a fontosabb mutatók alapján vizsgálva megállapítottuk, hogy több területen még ma is jelentősek a különbségek. Ennek csökkentése érdekében a közmű, kereskedelmi, egészségügyi és szociális, oktatási ellátottsá- , got számításokkal vizsgálva, a kerületeket négy külön csoportba soroltuk. Ezt figyelembe ,, véve került sor a kerületi tanácsok VII. ötéves normatív fejlesztési lehetőségét jelentő fejkvóta differenciált megállapítására. A kerületi tanácsok részére új* céltámogatási rendszert dolgoztunk ki. Ennek keretében a fővárosban priorizált feladatok - lakásépítés, oktatás, közmű és kereskedelmi hálózatfejlesztés - megvalósításának ösztönzését tűztük ki célul. A kerületi tanácsok részére meghatározott népességarányos fejlesztési lehetőség, a fővárosi prioritásokat előtérbe állító új céltámogatási rendszer, az út—híd korszerűsítés támogatása, a lakóház- és intézményfelújítás összegének emelkedése jelentősen növeli a kerületi tanácsok gazdálkodási lehetőségeit. Ennek eredményeként a VII. ötéves tervidőszakban a működtetési kiadások 28%-a, a felújítási kiadások 68%-a, a fejlesztési előirányzatok 17%-a felett a kerületi tanácsok rendelkeznek. Az új szabályozás lehetőséget nyújt arra, hogy a kerületi tanácsok '** működtetésre 36%-kal, felújításokra 45%-kal, fejlesztési célok megvalósítására 66%-kal, az egységes pénzalapot tekintve összességében 43,2%-kal több pénzeszközt használhatnak fel, mint a VI. ötéves tervidőszakban. « Az új tanácsi szabályozó rendszer hatékony működésének elengedhetetlen feltétele, hogy a kerületi tanácsok a lényegesen megnövekedett lehetőségeikkel megfelelően éljenek. Ehhez a Fővárosi Tanács a szükséges segítséget megadja. El kell érni, hogy a kerületi tanácsok a döntési hatáskörükbe utalt eszközök felhasználásánál elsőbbséget biztosítsanak a fővárosi prioritásoknak és a lakosság alapellátását szolgáló legfontosabb célok megvalósítását tekintsék elsőrendű feladatuknak. IÁ 2. Pénzügyi feltételek A VII. ötéves tervidőszakban a fővárosi és a kerületi tanácsi feladatok ellátásához - az 1988- 90 évekre kilátásba helyezett 2,6 milliárd Ft állami támogatás növekedést is számításba véve — összesen 246,2 milliárd Ft bevétellel számoltunk. Ennek 52%-át a szabályozott és egyéb bevételeink teszik ki. Saját bevételeinket feszítetten, magas dinamikával terveztük. A rendelkezésre álló összes pénzeszköz 72,9 milliárd Ft-tal, 42%-kal haladja meg a VI. ötéves tervidőszakban felhasznált összeget. 1 Át ■ ! — ------------------------------------------------- i i * _____ _ . ___
